A felvétel tökéletesen illusztrálja, milyen az, amikor a hegymászók szinte egy tapodtat sem tudnak haladni a legkritikusabb magasságban, az úgynevezett halálzónában. Ebben a magasságban a szervezet már képtelen regenerálódni, a túlélést pedig percre pontosan adagolt oxigénpalackok biztosítják.
A lassú haladás vagy a kényszerű várakozás legfőbb veszélye, hogy a mászók egyszerűen kifogynak a palackból, mielőtt elszakadnának a kritikus szakasztól, vagy visszaérnének a biztonságot jelentő táborba.
Nem véletlen, hogy a pótlólagos oxigén nélkül induló, sportértékben a legmagasabb szintet képviselő mászók ilyen extrém torlódások esetén − nagyon bölcsen − inkább el sem indulnak a csúcs felé, hiszen számukra a várakozás azonnali fagyást és biztos halált jelentene.
Hiába változott meg a szikla, a veszély állandó
A Hillary-lépcső az Everest történetének egyik leghírhedtebb technikai akadálya. Bár a 2015-ös nepáli földrengés során a formáció összeomlott, így a szakasz korábbi, tisztán sziklamászó jellegű technikai nehézsége csökkent, a helyszín mit sem veszített könyörtelenségéből.
Idén is egy újabb hegymászó vesztette életét ezen a ponton, emlékeztetve mindenkit arra, hogy a természet az emberi beavatkozások vagy átalakulások után is diktál.
Neszmélyi Emil a bejegyzésében megjegyezte, hogy a saját átjutása sem volt mindennapi: a magyar mászó 2022-es sikeres nepáli expedíciója során − amelyet ráadásul egy szélvihar okozta ideiglenes látásvesztéssel küzdve teljesített − szintén rendkívül izgalmasan és feszülten alakultak a pillanatok a hírhedt lépcsőnél.
(Borítókép: Hegymászók ereszkednek a Hillary-lépcsőn, a Mount Everest csúcsán. A fotó a Déli-csúcs közelében húzódó hópárkányos gerincen készült 2010-ben. Fotó: Bradley Jackson / Getty Images)
<g […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!