Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mike Johnsont, Louisiana állam képviselőjét, egy kevésbé ismert konzervatívot, aki Donald Trump korábbi elnök elkötelezett híve, szerdán megválasztották a képviselőház 56. házelnökévé, és ezzel 21 napos bénultság után újra megindulhat a munka törvényhozásban. Eddig a széttöredezett republikánus párt (GOP) nem tudott összefogni egy jelölt mögött.
Johnson volt a párt negyedik házelnökjelöltje három héten belül, de ő volt az egyetlen, aki képes volt megszerezni a szavazatok többségét a képviselőházban, hogy elfoglalhassa a házelnöki posztot – ugyanis a képviselők blokkolták Steve Scalise, Jim Jordan és Tom Emmer megválasztását.
Johnson megválasztásával – legalábbis egyelőre –
véget ért a káosz és a kételyek időszaka,
miután Kevin McCarthy képviselőt ebben a hónapban egy korábban soha nem látott szavazáson eltávolították a pozícióból. Johnsonnak azonban most azzal a herkulesi feladattal kell szembenéznie, hogy egyesítse az ideológiailag mélyen megosztott képviselőházat, amelynek feladata, hogy kevesebb mint egy hónapon belül elkerülje a kormány leállását, kiegészítő segélyt küldjön Izraelnek és más külföldi országoknak, és még az év vége előtt elfogadja az új felhatalmazási törvényjavaslatokat – írta meg a The Washington Post.
Johnson házelnökként első intézkedésével azonnal újra megnyitotta az utat az előtt, hogy lehetővé tegye egy elsöprő többségű, kétpárti állásfoglalás elfogadását, amely kifejezte a Ház támogatását Izraelnek a Hamász elleni háborúban. Ez volt az első alkalom, hogy a Ház foglalkozhatott a háborúval azóta, hogy a terrorista csoport e hónap elején megtámadta Izraelt, alig néhány nappal McCarthy leváltása után.
Johnson hétfőn levelet küldött kollégáinak, amelyben felvázolta az év hátralévő részére vonatkozó prioritásait, beleértve egy „ambiciózus ütemtervet”, amely szerint a Háznak a november 17-i határidő előtt el kell juttatnia a szenátushoz a fennmaradó nyolc előirányzati törvényjavaslatot. Johnson csütörtökre tűzte ki a republikánusok ötödik finanszírozási törvényjavaslatának elfogadását.
Az amerikai megosztottság jelenti a legnagyobb veszélyt a külpolitikára
Robert M. Gates, George W. Bush és Barack Obama védelmi minisztere a Foreign Affairs hasábjain arról írt, hogy
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK BIZTONSÁGA MOST SÚLYOSABB FENYEGETÉSEKKEL NÉZ SZEMBE, MINT VALAHA.
A Diszfukkcionális szuperhatalom – Egy megosztott Amerika el tud-e bánni Oroszországgal és Kínával?című cikkében elmondja, hogy soha korábban nem álltak még szemben egyszerre négy, egymással szövetséges ellenféllel. Oroszország, Kína, Észak-Korea és Irán együttes nukleáris arzenálja ráadásul néhány éven belül közel kétszer akkora lehet, mint az övék. A koreai háború óta nem fordult elő, hogy az Egyesült Államoknak Európában és Ázsiában egyaránt erős katonai riválisokkal kellett volna megküzdenie.
A fő probléma azonban szerinte is az, hogy amikor az események erős és koherens választ követelnek az Egyesült Államoktól, az ország nem tud ilyen választ adni. A széttöredezett politikai vezetés nem tudott meggyőzni elég amerikait arról, hogy a kínai és oroszországi fejlemények sokat számítanak. A politikai vezetők nem tudták elmagyarázni, hogy az ezen országok által jelentett fenyegetések hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Nem tudtak hosszú távú stratégiát megfogalmazni annak biztosítására sem, hogy az Egyesült Államok érdekei és tágabb értelemben a demokratikus értékek érvényesüljenek.
Gates szerint a belpolitikai megosztottság, a vegyes üzenetek és a politikai vezetők ambivalens hozzáállása miatt külföldön <a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
