2026. április 14., keddMa Tibor napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 363,00 Ft | USD: 308,00 Ft | CHF: 395,00 Ft
2026.04.14. Tibor Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 363,00 Ft | USD: 308,00 Ft | CHF: 395,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Van Iránnak elég baja, ráadásul ott vannak még a lázongó kisebbségek is

Van Iránnak elég baja, ráadásul ott vannak még a lázongó kisebbségek is

A közelmúlt fejleményei arra is rámutatnak, hogy az iráni események gyorsan képesek hatást gyakorolni a pakisztáni belső folyamatokra. Pakisztán lakosságának mintegy 15-20 százaléka síita, és Irán – mint a síita világ meghatározó vallási központja – kiemelt jelentőséggel bír számukra. Ennek következtében az iráni instabilitás közvetlen hatással lehet Pakisztán felekezeti viszonyaira, ahol a vallási identitás korábban is politikai-biztonsági vonatkozásokkal bírt. A legfelsőbb vezető, Ali Hámenei halálhírét követően több pakisztáni városban erőszakos megmozdulások voltak: tüntetők amerikai diplomáciai képviseletek ellen léptek fel Karacsiban, Lahorban és Iszlámábádban, és a tömeget a hatóságok kényszerítő eszközökkel oszlatták fel. 

A mostani háború ráadásul egy már eleve feszült határ menti környezetbe illeszkedik. Teherán és Iszlámábád kapcsolatát történetileg az együttműködés és a feszültség váltakozása jellemezte, különösen a határ menti fegyveres csoportok tevékenysége kapcsán. A Beludzsisztáni Felszabadítási Hadsereg (BLA) – egy etnonacionalista fegyveres szervezet, amely Pakisztán beludzsisztáni tartományának függetlenségét támogatja – rendszeresen hajt végre támadásokat kormányzati létesítmények és a biztonsági erők ellen.

Még bezavarhatnak a beludzsok és a kurdok

A beludzs kérdés tehát jól mutatja, hogy az iráni konfliktus etnikai dimenziója nem kizárólag belpolitikai jelentőségű, hanem regionális összefüggésekben is értelmezendő. Hasonlóan összetett dinamikák figyelhetők meg a kurd közösségek esetében is, amelyek a térség több államában jelen vannak, és hosszú ideje meghatározó szereplői a közel-keleti biztonsági folyamatoknak.

A kurdok a Közel-Kelet egyik legnagyobb, államisággal nem rendelkező etnikai csoportját alkotják, mintegy 30-35 milliós lélekszámmal. Főként Törökország, Irán, Irak és Szíria területén élnek, gyakran összefüggő, határon átnyúló térségekben. A kurd kérdés az elmúlt évtizedekben visszatérően megjelent a regionális politikában, különösen fegyveres konfliktusok és állami gyengülés időszakaiban.

<img id="kep_szerkfoto_image_68373447" src="https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/6837/68373/683734/68373447_6456752da0f428e72569504c7af7ac75_wm.jpg" loading="lazy" alt="Szíriai kurdok 2023. március 21-én" data-image_width="727" […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2026/03/21/iran-usa-haboru-lazadas-kisebbseg-kurd-beludzs/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Erdogan katonai akcióval fenyegette meg Izraelt, Jeruzsálem éles szavakkal vágott vissza az elnöknek

Recep Tayyip Erdogan török elnök katonai akcióval fenyegette meg Izraelt, írta meg a The Jerusalem …