A közelmúlt fejleményei arra is rámutatnak, hogy az iráni események gyorsan képesek hatást gyakorolni a pakisztáni belső folyamatokra. Pakisztán lakosságának mintegy 15-20 százaléka síita, és Irán – mint a síita világ meghatározó vallási központja – kiemelt jelentőséggel bír számukra. Ennek következtében az iráni instabilitás közvetlen hatással lehet Pakisztán felekezeti viszonyaira, ahol a vallási identitás korábban is politikai-biztonsági vonatkozásokkal bírt. A legfelsőbb vezető, Ali Hámenei halálhírét követően több pakisztáni városban erőszakos megmozdulások voltak: tüntetők amerikai diplomáciai képviseletek ellen léptek fel Karacsiban, Lahorban és Iszlámábádban, és a tömeget a hatóságok kényszerítő eszközökkel oszlatták fel.
A mostani háború ráadásul egy már eleve feszült határ menti környezetbe illeszkedik. Teherán és Iszlámábád kapcsolatát történetileg az együttműködés és a feszültség váltakozása jellemezte, különösen a határ menti fegyveres csoportok tevékenysége kapcsán. A Beludzsisztáni Felszabadítási Hadsereg (BLA) – egy etnonacionalista fegyveres szervezet, amely Pakisztán beludzsisztáni tartományának függetlenségét támogatja – rendszeresen hajt végre támadásokat kormányzati létesítmények és a biztonsági erők ellen.
Még bezavarhatnak a beludzsok és a kurdok
A beludzs kérdés tehát jól mutatja, hogy az iráni konfliktus etnikai dimenziója nem kizárólag belpolitikai jelentőségű, hanem regionális összefüggésekben is értelmezendő. Hasonlóan összetett dinamikák figyelhetők meg a kurd közösségek esetében is, amelyek a térség több államában jelen vannak, és hosszú ideje meghatározó szereplői a közel-keleti biztonsági folyamatoknak.
A kurdok a Közel-Kelet egyik legnagyobb, államisággal nem rendelkező etnikai csoportját alkotják, mintegy 30-35 milliós lélekszámmal. Főként Törökország, Irán, Irak és Szíria területén élnek, gyakran összefüggő, határon átnyúló térségekben. A kurd kérdés az elmúlt évtizedekben visszatérően megjelent a regionális politikában, különösen fegyveres konfliktusok és állami gyengülés időszakaiban.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2026/03/21/iran-usa-haboru-lazadas-kisebbseg-kurd-beludzs/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!