Irán minden évben több tízmilliárd dollárt folyósít az illegális olajeladásokból a világ minden táján található bankszámlákra. Ebből a hatalmas, titkos forrásból finanszírozták a Hamász egy évvel ezelőtti Izrael elleni támadását, az Ukrajnában állomásozó orosz drónrajokat és a perzsa állam atomprogramját.
Ha meg akarjuk érteni, hogyan tud Irán ennyi pénzt felhalmozni, vetnünk kell egy pillantást az olajiparra. Hat évvel ezelőtt, amikor a Trump-adminisztráció újra bevezette a blokádot, Irán nyersolajexportja összeomlott.
Azóta azonban tizenkétszeresére nőtt, szeptemberben napi 1,8 millió hordóra. Tavaly ezek az eladások 35-50 milliárd dollárt hoztak; a petrolkémiai export további 15-20 milliárd dollárt tett hozzá. Az olaj csempészése több száz tankhajón komoly kihívásokat támaszt. A globális bankrendszeren keresztül titokban dollármilliárdokat tisztára mosni még nehezebb. Amerika minden bankot megfigyel, még a külföldieket is, amelyek dollárban bonyolítanak le tranzakciókat. Szóval, hogyan fizetik ki Iránt? És hogyan mozgat, tárol és költ el ekkora pénzösszegeket?
Tényfeltáró riportjában a The Economist több olyan személlyel is beszélt, akik első kézből ismerik az iráni olajipart. Az általuk elmondottak ellenőrzéséhez, valamint a részletek kibővítéséhez ezután más forrásokból, többek között volt szankciós tisztviselőktől, iráni bennfentesektől, hírszerzési szakemberektől és a WikiIran nevű, kiszivárogtatásokat gyűjtő harmadik féltől származó weboldalról kértek információkat.
Vizsgálatukból kiderült, hogy az ország kiterjedt árnyék pénzügyi csatornákat épített ki, amelyek az olajfúró tornyoktól a központi bank virtuális páncéltermeiig futnak. Kína, Irán fő vásárlója, ennek a rendszernek az egyik kidolgozója és legfőbb haszonélvezője.
A globális bankokat és pénzügyi központokat − gyakran tudtukon kívül – létfontosságú fogaskerekekként használják a műveletben. Egy, az iráni könyvelést jól ismerő forrás szerint júliusban 53 milliárd dollár és 17 milliárd euró feküdt külföldi helyszíneken.
Bár az elmúlt években a végrehajtás gyengült, Iránra a legszélesebb körű szankciók vonatkoznak, amelyeket Amerika bármely országgal szemben bevezetett. A szankciók célja, hogy Iránt rákényszerítsék a nukleáris dúsítás és a terrorizmus finanszírozásának visszafogására, és a kormány mellett a gazdaságának nagy részét is célba veszik. Egyetlen más ország sem alkalmaz ilyen szigorú szankciókat, így elméletileg a legtöbb ország képes Iránnal üzletelni. A gyakorlatban azonban csak kevesen teszik ezt nyíltan, mivel Amerika nemcsak az Iránnal való kereskedelmet tiltja meg a cégeknek, hanem azt is, hogy olyan külföldiekkel kereskedjenek, akik ezt tudatosan megteszik. Különösen nehéz Iránnak dollárt fogadni és mozgatni, mivel minden ilyen tranzakciót, szinte bárhol a világon, végül egy amerikai banknak kell elszámolnia.
A jelentés azonban azt mutatja, hogy a hiányos végrehajtással, elszántsággal és egy kapzsi partner segítségével egy de facto globális embargó alatt álló ország nagy léptékben figyelmen kívül hagyhatja azt. Irán taktikái közül sokan emlékeztetnek azokra, amelyeket egy drogkartell alkalmazna a termékek forgalmazására és a bevételek más sötét vállalkozásokba való visszaforgatására, gyakran
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/10/19/iran-szankciok-haboru-kozel-kelet-olaj-finanszirozas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!