Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Május 7-én, szerda reggel rendeztek vitát az Európai Parlament strasbourgi plenárisán Vita az EU szerepéről az igazságos béke biztosításában Ukrajnában címmel, ahol az ukrajnai háború mellett Kijev további támogatásáról, uniós csatlakozásáról, az orosz agresszorral szembeni szankcióról, valamint a békefolyamatokról esett szó.
Először az Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács) nevében a soros elnökséget ellátó Lengyelország képviseletében Adam Szlapka lengyel uniós ügyekért felelős miniszter szólalt fel.
Szlapka amellett érvelt, hogy Ukrajnát továbbra is támogatni kell, valamint legjobban az ukrán lakosok szeretnének békét, a hosszú, tartós béke pedig kizárólag csak az ukránok akaratán alapulhat.
Szlapka szerint Oroszország valójában nem érdekelt a békében, mivel még a korlátozott tűzszünetekhez is nagyon szigorú feltételeket köt,
valamint az orosz hadsereg továbbra is orosz infrastruktúrát támad, ami szerinte jól megmutatja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem vesz komolyan semmilyen béketervezetet.
Ukrajna biztonsága számukra Európa biztonsága. Ezért továbbra is soha nem látott támogatást ígérünk Ukrajnának, és arra készülünk, hogy fokozzuk ezt a támogatást
– jelentette ki, és emlékeztetett, hogy az Európai Unió eddig 147 milliárd euró értékben támogatta a honvédő háborút folytató ukránokat, amiből 50 milliárd katonai támogatás, valamint 73 ezer ukrán katonát is kiképeztek már.
Beszédét azzal zárta, hogy továbbra is nyomást kell helyezni Oroszországra, és reményét fejezte ki, hogy még a július 1-jéig tartó lengyel soros elnökség végéig sikerül a 17. szankciós csomagban megállapodnia a tagállamoknak.
Ursula von der Leyen: Az orosz fosszilis tüzelőanyagok korszakának vége
Utána az Európai Bizottság nevében az elnöke, Ursula von der Leyen szólalt fel. Az EB-elnök beszédét azzal kezdte, hogy május 8-án ünnepelik a második világháború lezárásának 80. évfordulóját, 80 évvel ezelőtt pedig Londonban, Párizsban és a Benelux-államokban is ünnepelték a nácizmus aluli felszabadulásukat. Ugyanakkor a második világháború vége nem jelentette a szabadság kezdetét, hiszen Európa másik részén újabb elnyomás és megszállás vette kezdetét.
80 évvel később itt állunk, újabb kritikus pillanathoz érkezett Európa. Az ukrán háború egyszer véget ér. De hogy hogyan ér véget, az a kontinens egészét generációkra meghatározza. Az ukránok jövője forog kockán, de ugyanígy a mi jövőnk is a tét. Egy rossz megállapodás Oroszországot arra ösztönözheti, hogy újra próbálkozzon
– jelentette ki Von der Leyen, aki szerint ez biztos recept lenne az instabilitáshoz és a béke, a biztonság hiányához.
Az Európai Bizottság elnöke amellett érvelt, hogy Oroszország egész Európa számára komoly veszélyt jelent, ezért az EU-nak meg kell erősítenie Ukrajna tárgyalási alapját, amit Ukrajna védekezésének segítésével, az orosz tüzelőanyagokról való leválással, valamint Ukrajna uniós támogatásával lehet elérni.
A katonai támogatásról ő is megismételte, hogy az Európai Unió már 50 milliárd eurónyi katonai támogatást nyújtott eddig Ukrajnának, viszont szerinte a segély logikájából a védelmi iparok integrációja felé kell elmozdulni. Ezzel kapcsolatban amellett érvelt, hogy erősítsék meg az ukrán védelmi ipart, hiszen ez a leghatékonyabb módja Kijev további támogatásának.
Az orosz fosszilis tüzelőanyagokról való leválással kapcsolatban elmondta, hogy az erről való leválás a leghatékonyabb módja, hogy az EU aláássa Oroszország háborús képességét. Emlékeztetett, a háború kitörésekor az EU-tagállamok még havi 12 milliárd eurót költöttek orosz tüzelőanyagokra, ami mára lecsökkent 1,8 milliárdra.
Von der Leyen szerint az orosz tüzelőanyagokat teljesen be kéne tiltani az EU-ban, hiszen szerinte Oroszország eleve nem megbízható partner,
mivel a múltban már több ízben is lezárta az orosz csapokat, amennyiben Moszkvának ezt diktálta az érdeke.
Mi kell még ahhoz, hogy megtanuljuk a leckét, ha kiszolgáltatjuk magukat Oroszországnak, az nem jó biztonsági és gazdasági szempontból sem. Az energia árainkat nem diktálhatja egy ellenséges szomszéd
– érvelt az Európai Bizottság elnöke, aki ezután elmondta, az EU-nak tovább kell diverzifikálnia az energiaellátását, a megújuló energiaforrások mellett több országokból kell energiát importálni.
Von der Leyen kijelentette, az orosz fosszilis tüzelőanyagok korszakának vége, emiatt az orosz energiaforrások betiltása mellett a szankciókat kijátszó orosz árnyékflották ellehetetlenítéséért kell dolgozni – az Európai Bizottság elnöke szintén elmondta, reméli, még a lengyel soros elnökség alatt sikerül megállapodni a 17. szankciócsomagban.
Zárásként Von der Leyen Ukrajna gyorsított EU-csatlakozására tért ki. Von der Leyen szerint ez nemcsak Ukrajnának, hanem az Európai Uniónak is fontos.
Zelenszkij elnök úrral Rómában találkoztunk, erről beszéltünk. Azon dolgozunk, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdjük, és 2025-ben minden tárgyalási fejezetet megnyisson. Ha csatlakozik Ukrajna az Európai Unióhoz, ez a legjobb garanciája a tartós és igazságos békének
– jelentette ki Von der Leyen, aki zárásként elmondta, a történelem már bebizonyította, hogy a béke és az európai integráció kéz a kézben jár. Felszólalását a Slava Ukrajni! kiáltással zárta.
Európai Néppárt: Támogatjuk von der Leyen terveit
A Tisza Pártot is sorai között tudó Európai Néppárttól először a német CDU EP-képviselője, Michael Gahler szólalt fel. A német EP-képviselő beszédét azzal kezdte, egyetért Ursula von der Leyennel, majd a csütörtöki második világháborús megemlékezésre elmondta, abból Európa megtanulta, hogy nem támadunk meg csak úgy államokat, de Oroszország nem.
Gahler szerint az átfogó, tartós békéhez fontos Ukrajna további támogatása, az Oroszország elleni szankciók, Ukrajna EU-csatlakozása, valamint emlékeztetett, hogy közben az Európai Unió tagállamai a saját védelmi képességeit is emelték.
Ez egy történelmi kihívás. Szembe kell néznünk az agresszorral és az eltökéltségünk a szabadságon, a demokrácián alapul, és így kell majd Oroszország számára is látnia, hogy nem tudja megnyerni ezt a szisztematikus konfliktust
– zárta felszólalását Michael Gahler, az Európai Néppárt vezérszónoka.
Szocialisták: Donald Trump nem száll síkra a tartós béke érdekében
A DK-t is padsoraik között tudó szocialista S&D nevében a görög Giannis Maniatisz beszélt először, aki arra mutatott rá, hogy a tűzszüneti javaslat ellenére Oroszország továbbra is folytatja a rakéta- és dróntámadásokat, ami következtében csak áprilisban 150 ukrán civil vesztette életét.
Elmondta, hogy továbbra is egy átfogó, fenntartható, békés megoldást szeretnének, ami tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, ahogy Ukrajna szuverenitását és területi integritását is.
Nem szabad Oroszországnak vagy bármilyen más országnak lehetőséget adni hasonló expanzionista fellépésre. Ezért támogatnunk kell Ukrajnát, azért kell küzdeni, hogy meg tudják védeni a hazájukat, fenn tudják tartani a nemzetközi jogot és meg tudják őrizni a mi biztonságunkat is
– jelentette ki Maniatisz, aki a vita során először hozta fel, hogy az Európai Unió területén befagyasztott orosz vagyonokat – és ne csak azok profitját – is fel kell használni ennek érdekében.
Maniatisz szerint Donald Trump amerikai elnök továbbra is fenntartja a kapcsolatokat Oroszországgal és szerinte nem igazán tett erőfeszítéseket a tartós béke megteremtése érdekében, emiatt felszólalását azzal az érvel zárta, hogy az Európai Uniónak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát. Szerinte fontos, hogy a háború véget érjen, de azt csak úgy lehet lezárni, ha Ukrajna és Európa érdekét is figyelembe veszik, mivel csak így lehet elkerülni, hogy a jövőben elkerüljék a nagyobb biztonsági gondokat.
Gál Kinga: támogatás helyett a mielőbbi tűzszünetért tegyen az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!