2021. szeptember 25., szombatMa Eufrozina napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
2021.09.25. Eufrozina Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Ukrán külügyi vezető az Indexnek: A Krím félsziget megszállása ma is tart

Hirdetés

Ukrán külügyi vezető az Indexnek: A Krím félsziget megszállása ma is tart

A Krími-platform fő célja Krím megszállásának megszűntetése és visszatérése Ukrajna ellenőrzése alá. Milyen kilátásai vannak ennek a közvetlen fő célnak?

Úgy gondoljuk, hogy a Krím-félsziget megszállásának a megszüntetése nem kizárólag Ukrajna házi feladata. Ugyanis a 2014-ben történtek – az Orosz Föderáció Ukrajna elleni agressziójának az eseményei – már a kollektív biztonsági kérdések közé tartoznak, legyen szó nemzetközi biztonságról vagy regionális európai biztonságról. 2014 töréspontot jelentett a nemzetközi rendszerben, ugyanis a második világháború után lefektetett territoriális sértetlenség alapelvét megszegték. Oroszország az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztonsági Tanácsának a tagja, egy atomhatalom, és ami a szempontunkból fontos, az az ország, amely garantálta Ukrajna biztonságát és sértetlenségét. Ezért a Krím-félsziget ügyében azt gondoljuk, hogy közös felelősségről van szó. 

Stratégia, konszolidáció és szinergia – ez a Krími platform három alappillére. Az ukrán nemzetbiztonsági tanács közel nyolc évnyi megszállás után most először fogadott el de-okkupációs és integrációs stratégiát, ahol nagyon részletesen leírtuk, mik a feladataink, hogyan látjuk a helyzetet Krímben, mit szeretnénk tenni mint ukrán állam és ukrán társadalom. A megszállás megszüntetése a fő feladat, fő cél, és ezt a célt diplomáciai úton kell, hogy elérjük. A második alappillér a konszolidáció, amely köré szeretnénk gyűjteni a partnereinket, párbeszéd révén. A harmadik pedig a szinergia, amely szerintünk a célunk eléréséhez vezethet el bennünket.

Pontosan hogyan képzelik el a Krími platform működését?

Hirdetés

Több verziót vizsgáltunk a formátum létrehozása előtt, különböző globális példákat is. Olyan rugalmas formátumot akartunk, amely minden lehetséges partnert magába tudta volna foglalni. A szerkezet több szintű: kormányzati szint, parlamenti szint, és szakértői szint. Minden szintnek megvan a maga feladata, és ezek kiegészítik egymást. Az augusztus 23-án tartandó fórum egy alapító esemény, amellyel formalizáljuk a krími platform létrehozását. Jelenleg 42 résztvevővel számolunk – országok vagy nemzetközi szervezetek. Az országokat külügyminiszterek, védelmi miniszterek vagy állam- és kormányfők képviselik majd.

Miért nem fedik fel a fórum előtt a résztvevők pontos listáját, mitől tartanak?

Ennek egyetlen egyszerű oka van: Oroszország nem pusztán megfigyelője ennek a eseménynek. A hírszerzésünkön keresztül tudjuk, hogy a nagykövetségeik több irányban dolgoznak: egyrészt, hogy diszkreditálják ezt a platformot, mint eseményt, hogy diszkreditálják azokat a célokat, amelyeket mi, mint ország kitűzünk magunk elé, és amelyek köré a nemzetközi közösséget próbáljuk konszolidálni, illetve egyszerűen azt próbálják elérni, hogy az ország vagy ne vegyen részt a fórumon, vagy ha részt is vesz, akkor a lehető legalacsonyabb szinten. Ezért, hogy maximálisan megőrizzük a párbeszédet a partnereinkkel, csak néhány nappal a fórum előtt fogjuk felfedni a résztvevők pontos listáját.

Maga a fórum arra hivatott, hogy elindítsa a Krími platformot, majd ezután konkrét lépések várhatóak. A Krím-félsziget megszállása nem fejeződött be 2014-ben, az egy azóta is tartó folyamat, amiről fontos beszélni. Nem csak emberi jogokról van szó, ez elsősorban a militarizáció kérdése, amely biztonsági kockázatokat jelent az egész fekete-tengeri régióban és azon túl. Már most is azt láthatjuk, hogy Krím Oroszország előre tolt bázisává válik a közel-keleti és észak-afrikai régióban folytatott műveletek számára.

Oroszország azóta szisztematikusan dolgozik a legitimizáción, és rengeteg pénzt és erőforrást fektetnek bele abba, hogy elterjesszék a saját narratívájukat, hogy meggyőzzék a világot arról, hogy minden szép, az emberek boldogok, felhúzták az összekötő hidat és a nemzetközi repülőteret, utakat, óvodákat és iskolákat építenek. De ha mélyebben nézzük meg mindezt, láthatjuk, hogy ennek nem humanitárius, hanem főleg katonai okai vannak. Ez az a kontextus, amit el kell mondanunk és állandóan napirenden kell tartanunk az el nem ismerés politikáját. A krími platform egy nagyító, amelyet a világ számára kínáljuk.

Van olyan konkrét nemzetközi példa, amelyre tudnak támaszkodni?

Ez a formátum teljesen egyedi, nem tudunk másról, amely megvalósult volna. Sokat egyeztettünk a Balti-államokkal, amelyek a szovjet időszakban maguk is átélték a sokéves megszállást, és ahol szintén érvényben volt az el nem ismerés politikája. Én magam a Krím-félszigetről származom, újságíróként dolgoztam. A megszállás kezdeteitől foglalkozom ezzel az egész üggyel. A csontjaimig átérzem a helyzetet. Ez az egész szerkezet a fejemben született meg, és ez a formátum, amit akkor javasoltam, amikor kineveztek ebbe a pozícióba, maximálisan segíthet nekünk abban, hogy hatékony lépéseket tegyünk.

Mit várnak a résztvevőktől?

Most első körben szolidaritásról van szó. Ez egy alapító fórum, amelyen fizikai részvételre, majd egy nyilatkozat aláírására számítunk. Krími nyilatkozat lesz az a dokumentum, amely formalizálja a formátum elindítását, és amely világosan kinyilvánítja az el nem ismerés politikáját, vagyis ennek révén minden résztvevő ország konkrétan kinyilvánítja, hogy soha nem fogadja el Krím hovatartozási változását. Ez a nyilatkozat továbbá elítéli Oroszország bűneit a Krím-félszigeten, amelyek konkrétan fel is lesznek sorolva a dokumentumban. Jelenleg is egyeztetés alatt van a végső szöveg, hiszen sok a résztvevő, és mindenkinek saját víziója, saját pozíciója van. Az az igazság, hogy ezek az egyeztetések már sok-sok hónapja tartanak, de már a végéhez közeledünk.

Milyen támogatást tudnak nyújtani ön szerint a Visegrádi Négyek?

Ivan Korcok szlovák, Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert és Tomas Petricek cseh külügyminiszter a visegrádi országok (V4) külügyminisztereinek találkozóján Wadowicében 2020. július 7-én.

Ivan Korcok szlovák, […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2021/08/19/ukran-kulugyi-vezeto-az-egyik-leggyakoribb-kerdes-amivel-talalkozok-hogy-mikor-szerezzuk-vissza-a-krim-felszigetet/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Az ukrán külügyminiszter szerint az Egyesült Államoknak kötelessége országát egymilliárddal támogatnia

Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba tárgyalásokat kezdett az Amerikai Egyesült Államok vezetőivel, mert szeretné feltornázni …