Az oroszok az elmúlt 30 napban mintegy 645 négyzetkilométernyi ukrán területet foglaltak el. Miközben egyre jobban nyomulnak előre, az ukránok körében egyre mélyül a háborús fáradtság. A Gallup közvélemény-kutató november 19-én és 20-án közzétett felmérései szerint az ukránok 52 százaléka támogatja a háború mielőbbi befejezéséről szóló tárgyalásokat, ami meredek emelkedés az egy évvel ezelőtti 27 százalékhoz képest. A „győzelemig” harcolni akarók aránya a 2023-as 63-ról 38 százalékra csökkent – mutatják a The Economist által megrendelt kutatások.
Még Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is más hangnemet üt meg. Nemrégiben reményét fejezte ki, hogy jövőre sikerül diplomáciai úton megoldást találni. A retorika tehát megváltozott, mióta ismét Donald Trumpot választották meg amerikai elnöknek, aki azt ígérte, hogy 24 órán belül véget vet a háborúnak.
Annak támogatottsága, hogy Oroszországgal szemben folytatni kell az ellenállást, a 2024 augusztusában és októberében végzett felmérések szerint Ukrajna minden részén csökkent. A fővárosban, Kijevben a Gallup adatai szerint 2022 óta 39 százalékponttal esett vissza ez az arány. A frontvonalhoz közeli keleti régiókban ez a mennyiség még durvább.
A megkérdezettek mindössze 27 százaléka támogatja a háború folytatását, míg 63 százalékuk a befejezését szeretné.
A tárgyalásokat támogatók nagyjából fele nyitott a területi engedményekre. Oroszország 2014 óta Ukrajna területének 19 százalékát foglalta el. Kevesebb mint 40 százalék ellenzi, hogy bármilyen területet átengedjenek. A közvélemény-kutatók nem kérdezték meg, hogy mely területeket kellene feladni.
Mi magyarázza ezt a fáradtságot? A háború által megkövetelt emberi és pénzügyi áldozatok rendkívül súlyosak. Azonban szerepet játszhat benne a Nyugatból való növekvő kiábrándultság is, és az, hogy Ukrajna milyen támogatásra számíthat. A Gallup adatai azt mutatják, hogy azon ukránok aránya, akik szerint országuk a következő évtizedben csatlakozik a NATO-hoz, a 2023-as 69 százalékról 51 százalékra csökkent 2024-re. Zelenszkij többször is az ország azonnali felvételét követelte a katonai szövetségbe. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint azonban ez vörös vonal Oroszország számára – és eddig számos NATO-tag, köztük Amerika és Németország, vonakodott ennek valós voltát kipróbálni.
A katonák egy része fegyveresen is tiltakozna a területek átadása ellen
Az ukránok körében az amerikai vezetés támogatottsága is csökkent, mivel a katonai segélyek az amerikai belpolitika részévé váltak. Az erre vonatkozó felmérések azonban még azelőtt készültek, hogy Joe Biden elnök enyhítette volna az amerikai fegyverek, köztük a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták ukrajnai használatára vonatkozó korlátozásokat.
Trump januári visszatérése a Fehér Házba valószínűleg a segélyek csökkentését fogja jelenteni, és kormánya nyomást gyakorolhat Ukrajnára, hogy fogadjon el egy békeszerződést. Úgy tűnik, hogy az ukránok egyre nagyobb része már elfogadja ezt. Az persze más kérdés, hogy Putyin beleegyezik-e bármilyen megállapodásba, és hogy ezt mennyire lehet komolyan venni. Ne feledjük el, hogy
az invázió megkezdése előtt Oroszország már öt nemzetközi szerződében szavatolta Ukrajna területi szuverenitását.
Egy kulcsfontosságú csoport azonban továbbra is különösen szkeptikus az Oroszországgal kötendő megállapodásról: a hadsereg. A The Wall Street Journal közlése szerint egy nemrégiben készült felmérés szerint a veteránok és aktív katonák 18 százaléka véli úgy, hogy Ukrajnának tárgyalások útján […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!