„A politikát nem úgy játsszák, ahogy azt a vasárnapi iskolában elképzelik” − fogalmazott a XX.k század hajnalán a San Francisco-i demokrata politikai gépezet vezetője, „Blind Boss” Buckley. Az amerikai politika régóta hírhedt kegyetlenségéről, de korábban még soha nem fordult elő, hogy a Fehér Házból irányított összeesküvést szőttek volna egy elnökválasztás eredményének megdöntésére. Amint azt a Donald Trump volt elnök ellen benyújtott két legutóbbi vádirat is mutatja, valami teljesen egyedülálló történt a volt elnök 2020-as választási vereségét követően − írja a Foreign Affairs hasábjain megjelent elemzésében Tim Naftali, a Columbia Egyetem Globális Politikai Intézetének oktatója.
Trump ellen most négy vádiratot nyújtottak be, amelyek 91 vádpontot tartalmaznak négy joghatóság előtt. A két legutóbbi vádirat a 2020-as választások elcsalására tett kísérleteivel, vagyis az amerikai demokrácia legfontosabb intézményének megtámadásával foglalkozik. Augusztus 1-jén egy szövetségi esküdtszék négy vádpontban emelt vádat Trump ellen, többek között az Egyesült Államok megtévesztésére irányuló összeesküvés és hivatalos eljárás akadályozására irányuló összeesküvés miatt. A 45 oldalas vádirat borzongató olvasmány, mivel részletesen leírja, hogy Trump és állítólagos összeesküvő-társai hogyan próbálták meghamisítani a választási eredményeket a 2021. január 6-i, az amerikai Capitolium elleni támadást megelőző hónapokban.
A vádiratban dokumentált összeesküvésnek a része volt az állami választási tisztviselőkre gyakorolt nyomásgyakorlás, hogy változtassák meg az eredményeket az államukban. Trump georgiai próbálkozásai most egy atlantai esküdtszék újabb vádiratának alapját képezik, amelyben a volt elnök 13 bűncselekmény vádjával néz szembe. Ez a széles körű vádirat 18 társtettest is megvádol, köztük Rudolph Giuliani volt New York-i polgármestert, Trump jogi csapatának egykori tagját, valamint Mark Meadows volt republikánus kongresszusi képviselőt, aki Trump fehér házi kabinetfőnöke volt.
A világtörténelem tele van olyan vezetőkkel, akik nem voltak hajlandóak lemondani a hatalomról, amikor elvesztették a nép felhatalmazását. Sok amerikai és az Egyesült Államok külföldi csodálója azonban azt feltételezte, hogy ez az ország immunis arra a problémára, amelyet sokan inkább a fejlődő világgal hoztak összefüggésbe. Ez az „amerikai kivételességbe” vetett régi hitből eredt, abból az elképzelésből, hogy az amerikai politikai rendszer és az amerikai értékek egyedülállóak és követendő mintát jelentenek mindenki más számára. A 2020-as választási vereségét követően azonban Trump úgy döntött, hogy teszteli a békés átmenet demokratikus normáját. A jelenlegi vádak és a valószínűleg ezeket követő perek úgy fogják próbára tenni az elnöki elszámoltathatóságot, mint korábban még semmi.
A történelem rajtad tartja a szemét
A 2020-as nem az első feszült elnökváltás volt az Egyesült Államokban. 1861 márciusában, amikor hét állam már kilépett a szövetségből, James Buchanan leköszönő elnök kormánya elrendelte, hogy az amerikai hadsereg járőrözzön az ország fővárosában, hogy megakadályozza, hogy a szakadárok megöljék Abraham Lincolnt, az akkor megválasztott elnököt. De talán a legvitatottabb átmenet 15 évvel később következett be, ezúttal a polgárháborút követő nyugtalan béke eredményeként. Az 1876-os választásokon a demokrata Samuel Tilden állt szemben a republikánus Rutherford B. Hayes-szel. Mind a demokraták, mind a republikánusok beavatkoztak a szavazatszámlálásba. A floridai, louisianai és dél-karolinai demokrata elit megfélemlítéssel próbálta megakadályozni, hogy az újonnan választójogot szerzett fekete szavazók leadják szavazatukat.
Számos amerikai elnök megtagadta, hogy részt vegyen utódja eskütételén. John Adams, John Quincy Adams és Andrew Johnson mind elutasította a megjelenést, főként azért, mert ezek az egy cikluson át hivatalban lévő elnökök személyesen nem kedvelték azokat az embereket, akik legyőzték őket. Trumpig azonban az Egyesült Államok történetében egyetlen elnök sem próbálta megakadályozni a hatalom átadását a szavazatok összeszámlálása után.
Sokak számára úgy tűnt, hogy ez a történelem megkülönbözteti az Egyesült Államokat más országoktól. Az Egyesült Államok volt az első olyan ország a modern korban, amelynek választott államfője volt, bár ezt a vezetőt nem közvetlenül a nép, hanem az egyes államok elektoraiból álló kollégium választotta meg. Nagyjából az amerikai elnökség első 40 évében a legtöbb államban a helyi törvényhozás választotta ki az elnökválasztókat, de 1877 után az a gyakorlat lett általános, hogy kizárólag az egyes államokban az elnökválasztásra leadott népszavazás alapján választják meg őket. Ma mind az 50 állam és a fővárosnak otthont adó Columbia körzet a választások eredménye szerint jelöli az elektorokat, és Maine és Nebraska kivételével (ahol az elektorokat az egyes kongresszusi körzetekben leadott szavazatok alapján, arányosan megosztva delegálják) minden államban a győztes mindent visz elve érvényesül, így a XVIII. századi elektori kollégium szertartásos ereklyévé vált. A 2020-as választások után azonban néhány elkeseredett amerikai a demokrácia felforgatásának lehetőségét látta ebben a rozsdás intézményben.
„Nincs meg a bizonyíték”
Az amerikai igazságügyi minisztérium által a vádirat augusztus elején történő benyújtása az első alkalom, hogy a szövetségi kormány vádat emelt egy volt elnök ellen az elnöki tisztsége idején elkövetett cselekmények miatt. Az ügy és a georgiai új vádirat igazi jelentősége […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!