Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ahogy arról az Index beszámolt Donald Trump elnök Puszanba tartva bejelentette, az Egyesült Államok újraindítja a nukleáris teszteket. Az államfő elmondta, utasította a Védelmi Minisztériumot (ismertebb nevén Pentagont), hogy azonnal kezdje meg az atomfegyverek tesztelését, nyilvánvalóan válaszul a vetélytárs országok, köztük Kína és Oroszország által végzett fejlett fegyverkísérletekre, és mintegy egyértelmű üzenetként Hszi Csin-ping elnöknek, hogy az Egyesült Államok a hegemón nagyhatalmi státuszát akár a nukleáris verseny újraindításán keresztül is hajlandó fenntartani. Kína jelezte, reméli, az Egyesült Államok fenntartja az atomteszt-megállapodás rá eső részét, és nem kezd el újra atombombákkal kísérletezni.
A találkozónak tehát ez a Trump-húzás adta meg az alaphangot, a kínai elnök, Hszi sokáig diskurált Trumppal, azonban közös sajtótájékoztatót végül nem tartottak. A kommunista ország vezetője gyors kézfogás után titkosszolgálati emberek gyűrűjében távozott a találkozóról, amelyről később Donald Trump az Air Force One – elnöki gép – fedélzetén árult el részleteket. A két ország közötti, államfői szintű kereskedelmi tárgyalások eredményei a következők Donald Trump elnök elmondása szerint:
- Hszi Csin-ping és Donald Trump megbeszéltek egy kölcsönös, hivatalos állami látogatást. Az amerikai elnök áprilisban utazik Kínába, utána pedig Hszi-csin Ping látogatja meg őt, akit vagy a Palm Beach-i birtokán, vagy Washington D.C.-ben fogad.
- Kína és az Egyesült Államok együtt dolgozik az orosz–ukrán háború befejezésén, ezzel kapcsolatban azonban semmilyen konkrétumot nem árult el az elnök az újságíróknak. Leszögezte azonban, hogy a brutális mennyiségű orosz olaj, amit Peking vásárol, ezzel finanszírozva a háborút, szóba sem került.
- Az Egyesült Államok a kínai fentanilcsempészet miatt kivetett behozatali vámokat 20-ról 10 százalékra csökkenti.
- Trump szerint Hszi „keményen dolgozik, hogy megakadályozza a beáramló halált” – utalva a fentanilra.
- Trump és Hszi megegyeztek arról, hogy Kína eltörli a ritkaföldfémek Amerikába szállításának korlátozásáról szóló intézkedéseit. Peking korábban azzal idokolta a lépést, hogy az Egyesült Államok ellenséges intézkedéseket hozott a technológiai szektorban. Ezt a megállapodást a kínai külkereskedelmi minisztérium is megerősítette.
- Kína nem volt hajlandó szójababot és más élelmiszereket vásárolni az Egyesült Államok magas vámtarifái miatt, Trump szerint azonban megállapodtak erről is, és már ma „nagy mennyiságű szójababot vásárol” Kína.
Volt sanghaji főkonzul: Kína csak válaszol
Az Index szakértőket kérdezett arról, miképpen értékelik a szerdai Trump-Hszi-találkozót, és az amerikai elnök fenyegetőzését ezt megelőzően. Horváth Levente, a korábbi sanghaji magyar főkonzul lapunknak arról beszélt, hogy az atommegállapodás felrúgásának belengetése inkább Oroszországnak, mint Kínának szólt Trump részéről. Ugyanis Moszkva a napokban jelentette be, hogy egy nukleáris hajtással közlekedő szuperfegyvert, egy robotrepülőgépet tesztelt. Persze véleménye szerint az atomtesztek bejelentése egy már-már szokásos nyomásgyakorlási eszköz is volt Trump részéről, mindazonáltal az Eurázsia Központ igazgatója úgy véli, ezek
a fenyegetések Kínára nem hatnak, és Hszi Csin-pingéket teljesen felkészülten érte ez a beszélgetés.
A Kína-szakértő szerint mindenek előtt látni kell, hogy ezt a kereskedelmi háborút nem Kína indította, hanem az első Trump-adminisztráció még 2018-ban, és az ázsiai ország most csak válaszol arra, hogy megtámadták.
Peking a párbeszédet szorgalmazza, de nyilvánvalóvá tette, ha megtámadják, akkor megvédi magát, és bármilyen háborúra felkészült. A nyugati média sokszor úgy állítja be ezeket az intézkedéseket, hogy Kína a kezdeményező, de ezek valójában válaszcsapások az Egyesült Államok támadására
– közölte Horváth Levente, majd arról beszélt, hogy a Kínai válaszcsapások egyébként elég hatékonyak voltak, mert az amerikaiakkal ellentétben Kínában (lévén egypártrendszer) sokkal hosszabb távon gondolkoznak, mint Washingtonban, ahol a négyévenkénti adminisztrációcsere jelentős mértékben eltéríti az észak-amerikai nagyhatalom stratégiáit is. Pekingben ezzel szemben tíz-húsz-harminc-, akár ötvenéves távlatban gondolkoznak, amikor a stratégiákat kialakítják. „A kereskedelmi háborúra már tíz évvel ezelőtt számítottak” – mondta az Eurázsia Központ igazgatója.
Peking oda ütött, ahol fáj
S mivel Kína hosszútávon gondolkozik, ezért több aduász is volt már a kezében a találkozó előtt. Például a ritkaföldfémek értékesítésének korlátozásával, és az amerikai szójabab behozatalának leállításával Peking oda ütött, ahol az Egyesült Államoknak (és Donald Trump elnöknek) fáj.
- Horváth Levente kifejtette, a világon ritkaföldfémek 90 százalékát Kína birtokolja, Washington a szükségletének 85 százalékát kínai forrásból fedezte, ezzel az intézkedéssel megbénult az amerikai hadiipar.
- A szójabab vásárlásának beszüntetése pedig kifejezetten Donald Trumpnak is fájt, ugyanis fontos szavazóbázisa a farmerek, akiket a hatalmas, szójafogyasztó piac (Kína) kiesése rosszul érint.
Kína elérte amit akart, Amerikát még korai megítélni
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!