Dzsagganát Niroula, a nepáli polgári repülési hatóság szóvivője csütörtökön közölte: a pokharai reptéren előreláthatólag még február végéig nem lesz üzembe helyezve a szóban forgó rendszer – számolt be az MTI.
Az ILS nagyban elősegíti a biztonságos landolást. A rendszer rádiókapcsolatot teremt a repülőgép és a földfelszíni jeladók között, kijelöli a pilóták számára a repülési irányt, végül a fel- és leszállópálya középvonalához navigálja a gépet.
Nagyobb, forgalmasabb reptereken az ILS alapvető berendezésnek számít, a nepáli szerencsétlenség helyszínén azonban
A pilóták egyetértenek abban, hogy Nepálban gyakran különösen nehéz feladat a landolás. A nepáli polgári repülési hatóság 2019-es biztonsági jelentése az ország „kedvezőtlen domborzatát és szélsőséges időjárását” nevezte meg a repülésre veszélyt jelentő legsúlyosabb körülményekként.
Műszaki problémára gyanakodnak
Jóllehet az ILS nélküli landolás rendkívül nehéz, szemtanúk szerint a baleset idején kedvezőek voltak az időjárási viszonyok. Egy tapasztalt indiai pilóta, Amit Szing az AP hírügynökségnek elmondta: az ILS hiánya nagyban hozzájárulhatott a tragédiához. Szing szerint a repülőgép utolsó pár másodpercét rögzítő videófelvételeken látható, hogy a gép valamilyen műszaki problémával is küszködött.
A baleset okát továbbra is vizsgálják. A repülési adatokat és a pilótafülke hangfelvételét tartalmazó
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!