Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Még július 16-án mutatta be Ursula von der Leyen az Európai Bizottság tervezetét az Európai Unió 2028–2034 közötti költségvetésére, az ún. több éves pénzügyi keretre (MFF).
A Bizottság teljesen új alapokra helyezné az EU költségvetését, hiszen amellett, hogy több alapot is egyesítenek, létrehoznának mind a 27 tagállam számára egy-egy külön nemzeti borítékot, amiből aztán reformokért cserébe válhatnának lehívhatóvá az adott tagállamnak járó uniós források.
Ahogy előre várható volt, a javaslat nem mindenkinek nyerte el a tetszését: az Európai Parlament többek között eleinte a nemzeti borítékok rendszerét kritizálta, mivel így kevésbé tudja uniós szinten felügyelni az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény a költségvetést; egyes tagállamokat a 2000 milliárdos eurós költségvetéstervezetben lefektetett különböző prioritások közötti elosztás zavart, vagy az, hogy az egész méretét növelnék; míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyenesen kijelentette, ilyen formában teljesen elfogadhatatlan a tervezet.
A tagállamok és a parlament között eddig egy dologban alakult ki egyetértés az MFF-tervezet kapcsán, ez pedig az, hogy
a tagállamok és a parlament is ellenzi, hogy az Európai Bizottság egy alap alá vonná össze az agrártámogatásokat és a lemaradt régiók fejlesztését célzó Kohéziós alapot, miközben az azokra fordított pénzek mennyisége is csökkenne.
Azonban hiába ebben az egyetértés, még így is több az olyan elem, ahol a felek álláspontjai elég távol állnak egymástól.
Ismét összeállnak a fukar országok
Vannak olyan tagállamok, amelyeket nemcsak az MFF tartalmát, valamint a különböző elemek közötti prioritásokat kritizálják, hanem magát a költségvetés mértékét is.
Több tagállamnak se tetszik, hogy a 2021–2027 közötti ciklusban 1211 milliárd euróból gazdálkodó költségvetést az Európai Bizottság 2000 milliárd euróra növelné,
amire többek között a védelmi kiadások növelése miatt van szükség, mert a tagállamok egyébként azt szeretnék, hogy azt részben uniós pénzből valósítsák meg.
Az MFF méretének növelését leginkább a nettó befizetők ellenzik, akik több tagállami támogatást fizetnek be, mint amennyit visszakapnak – igaz, a közös piac miatt valójában még így is pénzügyileg megtérül nekik a tagság –, hiszen a megemelkedett költségvetést valamiből ki is kell gazdálkodni, ennek egyik módja pedig vagy a tagállami hozzájárulásoknak a megemelése, a közös hitelfelvétel, vagy pedig a föderalizáció útján haladva az Európai Bizottság által közvetlenül beszedett saját bevételeknek a növelése lenne, vagy ezek egyfajta variációja, miközben több tagállam is gazdasági nehézséggel küszködik a lassuló növekedés miatt.
Közülük is kiemelkednek az ún. fukar országok – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország –, amelyek már a mostani, 2021–2027 közötti, vagy azelőtti ciklusokban sem örültek az MFF növekedésének, ahogy ellenzik a közös hitelfelvételt, fiskálisan pedig konzervatív álláspontot képviselnek.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!