2020. október 25., vasárnapMa Bianka napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 364,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 339,00 Ft
2020.10.25. Bianka Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 364,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 339,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Új feudalizmust csinál a kapitalizmusból a lobbizás

Új feudalizmust csinál a kapitalizmusból a lobbizás

A United Fruit Company (UFC) alapítója, Minor Keith többszörösen is szerencsésnek tudhatta magát. Nagybátyja vasútvonal-építésre nyert egy Costa Rica-i közbeszerzést az 1870-es években. A projekt az állami tervutasításra történő megrendeléseknél nemritkán előforduló módon veszteséges lett, mi több, közel ötezer ember, köztük a nagybátyja is elhunyt a munkálatok során. Keith ötlete azonban, hogy ültessenek a vasútvonal mentén banánfákat a dolgozók napi kalóriabevitelének biztosítására, utóbb meghozta gyümölcsét. Kiváló befektetésnek bizonyult.

A közép-amerikai terjeszkedés más vállalkozóknak is felkeltette az érdeklődését. 1904-ben Manuel Estrada Cabrera, Guetamala diktátora elszánta magát, hogy megépíti a földszoroson gyakorlatilag keresztülmenő vasútvonalat. Ennek fejében 99 éves koncessziót biztosító szerződést kötött Samuel Zemurrayjel, a Cuyamel Fruit vezérével, hogy építse is meg.

Minor Cooper Keith

Minor Cooper Keith

Fotó: Wikipedia

Az Egyesült Államok sem akart kimaradni az üzleti lehetőségekből; a következő években – megtalálva a belpolitikai beavatkozáshoz szükséges casus belliket – csapatokat küldött Puerto Ricóba, Hondurasba, Guetamalába, Nicaraguába, Haitire, Kubába és a Dominikai Köztársaságba. Nem sokkal később Zemurray és Keith szinte minden további közbeszerzést megnyert. Közvetítő kapocsai lettek az amerikai nagyhatalmi érdekeknek és a helyi kiskirályoknak. Az egymással versengő cégek egymásra licitálva új marketingfogásokkal és ültetvényi stratégiákkal óriási banánexportőrökké váltak. Csakhamar az érintett országok exportképes termékeinek közel 90 százalékát a banán tette ki, az értékesítés és a vasúthálózat pedig a két amerikai cég kezében volt – egészen Keith 1929-es haláláig, amikor is Zemurray bevásárolta magát riválisához.

Ezzel az adott országok gazdasága az amerikai nagyvállalattól kezdett el függeni.

A kapitalizmus gyakorlatilag megszűnt, helyette a helyi diktátorok és önkényurak hűbéresei lettek a UFC-nek, amely szigorúan ügyelt rá, hogy semmilyen piaci verseny ne legyen. Mivel más munkalehetőség nemigen volt, a UFC mögött pedig ott állt az Egyesült Államok teljes hadereje, a cég tulajdonképpen bármit megtehetett. Saját használatra épített infrastruktúrát, és csak azokkal az utalványokkal lehetett kifizetni a dolgozókat, amelyeket ő bocsátott ki, lehetetlenné téve, hogy versenytársak termékei is megvehetők legyenek. A dolgozók rendszeresen sztrájkoltak, hogy legalább heti egy szabadnapot kapjanak és napi nyolc órában maximálják a munkanapot, de a UFC hajthatatlan volt. Még a nagy gazdasági világválság idején is nyereséggel működött, igaz, ekkor a korábbi 44,6 millió dollár helyett 6,2 milliós profittal kellett kihúznia a szűkösebb éveket.

Sam Zemurray New Orleansban 1951-ben

Sam Zemurray New Orleansban 1951-ben

Fotó: Eliot Elisofon / Getty Images Hungary

A UFC esete nagyon szokatlanul hangzik, de a történelemnek ez egy visszatérő motívuma – mutatott rá a néhai kanadai pszichológus, Nathaniel Branden.

Minden létező vagy valaha létezett kényszerítő monopólium – az Egyesült Államokban, Európában vagy bárhol a világon – létrehozását és működését kizárólag kormányzati aktusok (…) és olyan törvények tették lehetővé, amelyek a szabadpiacon nem elérhető speciális privilégiumokat nyújtottak egy embernek vagy embercsoportnak.

Robert Kuttner író pedig arra világít rá, hogy a lobbizással gyakorlatilag az új feudalizmus korszaka köszöntött be a 20. században – keresztülhúzva Ludwig von Mises és a szabadpiacért küzdő társadalomfilozófusok szándékait.

A feudalizmus kialakulásakor a középkorban kölcsönös függési viszonyok jöttek létre, amelyek képesek voltak összehangolni hűbéresek és hűbérurak érdekeit a jobbágyok elnyomásában. Az új feudalizmusban az állami vezetők hasonlóképpen azért karolnak fel lobbiérdekeket, hogy a hatalom kiosztásával tudják elnyújtani a mandátumukat. A nyertes lobbizónak pedig nem kell annyit vesződni a bosszantó versenytársak létével, sem aggódni az alacsony bérek okozta felmondások miatt, de még a minőségi mutatók romlása, valamint az innováció hiánya sem okozhat neki fejfájást. A lobbizó gondtalanul szállhat ringbe a munkaerőpiac és a fogyasztók elvárásainak nyűgével a vele szerződésben álló politikusokkal.

A szótári meghatározásnak […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2020/10/04/uj-feudalizmust_csinal_a_kapitalizmusbol_a_lobbizas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Koronavírusos lett az amerikai alelnök legközelebbi munkatársa

Pozitív lett az amerikai alelnök kabinetfőnökének koronavírus-tesztje, de Mike Pence az eredeti terveknek megfelelően folytatja …