Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Komoly váddal álltak elő a napokban az Egyesült Államok Kongresszusa Jogi Bizottságának republikánus tagjai. A Jim Jordan vezette bizottság egy 160 oldalas előzetes jelentésben többek között azt állította, hogy
az Európai Bizottság cenzúrával próbálja elhallgattatni a konzervatív hangokat az online térben, és ezzel választásokba avatkozik be.
Sőt, szerintük az Ursula von der Leyen vezette intézmény célja, hogy a jövőben betiltsák a korábban Twitternek nevezett X-et is.
Mindezt a jelentés a digitális szolgáltatásokról szóló rendelettel (Digital Service Act, DSA) magyarázza, amelyre hivatkozva az Európai Bizottság súlyos bírság kifizetésére kötelezheti az olyan, a rendelet alapján online óriásplatformnak titulált oldalakat, mint az amerikai X, a Meta oldalai (Facebook, Instagram, WhatsApp), vagy akár a Google, amennyiben ezek megsértik a rendeletben foglaltakat.
A bírság pedig adott esetben nem csekély: a DSA értelmében az adott cég éves bevételének akár hat százalékát is jelentheti, ami az évente globálisan több milliárd dolláros bevétellel rendelkező cégek esetében akár óriási összeg is lehet. Igaz, a bírságok ugyanakkor arányosak a jogszabálysértéssel: az Európai Bizottság eddig egy esetben bírságolt, akkor 120 millió euróra büntette az X-et, amiért az Elon Musk tulajdonolta közösségi oldal megsértette a rendelet transzparenciával és átláthatósággal kapcsolatos pontjait.
Ráadásul nemcsak a kongresszus Jogi Bizottsága kritizálta DSA-t, hanem a megbüntetett Elon Musk is, míg a Donald Trump amerikai elnök vezette adminisztráció öt olyan európai állampolgárral szemben rendelt el vízumtilalmat, akik részt vettek a DSA kidolgozásában – köztük Thierry Breton korábbi belső piacért felelős francia biztossal, aki az előző ciklusban vezette a techszektor regulációját az EU-ban.
De mi is pontosan az a DSA, mire képes, és mire alkalmatlanok az ebben létrehozott eszközök, és az Európai Bizottság valóban már egy évtizede dolgozik az amerikaiak szólásszabadságának elvételén, és akár a választásokba is beavatkozik a DSA-vel?
Az EU valóban előírja a tartalmak moderálását, de nem úgy, ahogy az amerikaiak gondolják
A DSA-t még 2020-ban mutatta be az Európai Bizottság, a két társjogalkotó, az Európai Parlament és a tagállamok kormányaiból álló Európai Unió Tanácsa (röviden: tanács) 2022 áprilisában fogadta el, és 2022 novemberében lépett hatályba.
A rendelet célja alapvetően a digitális szolgáltatások – közösségi oldalak, online kereskedelmi oldalak, egyéb platformok – működését szabályozza. A célja, hogy védjék a felhasználókat és jogaikat a különböző online térben leselkedő veszélyektől – például a kiskorúakat a felnőtteknek szóló vagy káros tartalmaktól, a célzott reklámoktól; a felhasználókat a dezinformációktól és a választásokba ilyen módon való beavatkozásoktól; vagy például hogy lehetőséget biztosítsanak a felhasználóknak, hogy panasszal éljenek az adott platformmal szemben, amennyiben valami jogsérelem éri őket.
Ezenkívül a rendelet uniós szintű szabályokat hoz az illegális tartalmak felderítésére, jelölésére és eltávolítására is. Azonban
a rendelet nem határozza meg, mi számít illegális tartalomnak, azt ugyanis más tagállami törvények szabályozzák.
Legegyszerűbben összefoglalva a DSA alapján az számít illegális tartalomnak az online térben, ami offline, a valós életben is bűncselekménynek vagy illegálisnak számítana: például terrorizmus reklámozása, pedofil tartalmak birtoklása vagy a gyűlöletbeszéd.
A rendelet előírja, hogy a felhasználók jelezhessék az illegális vagy sértő tartalmakat a platformokon, míg az Európai Bizottság adott esetben akár vizsgálatot is indíthat a legalább 45 millió felhasználóval rendelkező ún. online óriásplatformokkal szemben, amennyiben felmerül a gyanú, hogy az adott platformon rendszerszinten sérülhetnek a DSA által előírt szabályok.
Az Európai Bizottság nem vizsgál egyedi tartalmakat, azaz egy rasszistának vagy dezinformációnak titulált bejegyzés vagy videó miatt nem fog felkeresni egy platformot, hogy az ezt a konkrét tartalmat törölje.
Ráadásul a DSA csak az EU területére vonatkozik, és az eltérő tagállami törvények miatt elképzelhető, hogy egy adott tagállamban valami már illegálisnak számít, míg egy másikban még nem – emiatt a DSA alapján kizárólag abban a tagállamban kell a platformoknak elérhetetlenné tenniük az adott tartalmat, ahol az jogsértőnek számít.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!