Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Eurázsia Központ elemzést készített Donald Trump amerikai elnök második ciklusának első száz napjáról, azt vizsgálva, hogy január 20-a óta milyen hatással voltak az új adminisztráció intézkedései az eurázsiai térség egyes országaira.
Az elemzés nem meglepő módon megállapítja, hogy Trump második ciklusának első száz napját globális gazdasági és diplomáciai aktivizmus jellemezte.
- Kínával szemben fokozódott a vámháború, miközben Peking tárgyalásokra törekszik, ugyanakkor gazdasági ellenlépéseket tett.
- Japán, Dél-Korea és India diplomáciai vagy gazdasági megoldásokat keresnek, míg Közép-Ázsia továbbra is periférikus maradt az amerikai külpolitikában.
- A vámháború mellett az elmúlt hónapok amerikai külpolitikájának fókuszában az orosz–ukrán háború gyors lezárása volt, Trump igyekezett közvetíteni a felek között, de csak részleges eredményeket ért el, és egyáltalán nem látszik a konfliktus vége.
- A Közel-Keleten nyíltan Izrael-barát és fenyegető retorikát alkalmazott Trump, „üzleti alapú béketerve” (a „Közel-Kelet Riviéráját” hozta volna létre Gázában) viszont széles körű elutasításba ütközött.
- Délkelet-Ázsiában Trump protekcionista és tranzakcionista politikája felkavarta a gazdasági viszonyokat, a vámpolitikai nyomás és a USAID-visszavágások pedig növelték a térség instabilitásának kockázatát.
Frontális ütközés Washington és Peking között
Kína számára Donald Trump első száz napja egy egészpályás letámadás kezdetét, a kereskedelmi háború gyors eszkalációját jelentette. Az Eurázsia Központ kutatói szerint a „gyáva nyúl játékában” egyik fél sem rántotta el a kormányt, így végül frontális ütközés következett be.
Bár Kína kezdetben törekedett teret hagyni a tárgyalásoknak és nem akarta súlyosbítani a konfliktust, azt is világossá tette, hogy nem fogja hagyni magát, csak egyenrangú félként elismerve hajlandó tárgyalni, és felveszi a kesztyűt. Februártól Trump fokozatosan növelte a kínai termékekre kivetett büntetővámok tarifáját, melyre Peking eleinte inkább szimbolikus viszontvámokkal válaszolt, mivel az arcvesztést, de az eszkalációt is el akarta kerülni. Áprilisra azonban egyértelművé vált, hogy az eszkalációt nem fogják, és az amerikaiaknak nem is áll szándékukban tárgyalásokkal megállítani, a kölcsönös vámok pedig olyan szintre emelkedtek, hogy az gyakorlatilag kereskedelmi embargót jelent egymás felé. Kínára nem is vonatkozik az Amerika többi kereskedelmi partnerénél »kegyesen« bejelentett 90 napos haladék a viszonossági vámokat illetően, ezzel jelezve, hogy Washington nem keres tárgyalást, alkut Pekinggel
– olvasható az Eurázsia Központ kutatóinak elemzésében.
Meglátásuk szerint Kínában az első Trump-adminisztráció tapasztalatai alapján felkészültek arra, hogy az amerikai elnök folytatja Kína-ellenes kereskedelmi és vámpolitikáját. Az első száz nap azonban azt jelezte, hogy Trump ezúttal nem konkrét engedmények kicsikarására törekszik, hanem nyílt gazdasági szétválasztásra, amit kemény hangvételű nyilatkozatok is alátámasztottak.
Az elemzés ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a „frontális ütközést” követően ellentmondásos jelzések érkeztek: április 25-én Trump azt állította, folynak a vámtárgyalások Kínával, és utalt arra, hogy a kínai piacok megnyitása esetén a vámok eltörlése is szóba jöhet. Peking viszont határozottan cáfolta, hogy bármiféle egyeztetés zajlana, és felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne keltsen zavart.
Az Eurázsia Központ kutatóinak értékelése szerint Trump első száz napja a kereskedelmi háború eszkalációjának új csúcspontját jelentette. Kína várhatóan arra fog törekedni, hogy alkalmazkodjon az új helyzethez, minimalizálja a negatív hatásokat külkereskedelmi kapcsolatai és belső gazdasága megerősítésével, miközben igyekszik a vámháborút minél költségesebbé tenni az Egyesült Államok számára.
Békeharc száz nap alatt
Trump számára az orosz–ukrán háború rendezése egyértelműen az egyik legfontosabb célkitűzés volt beiktatása óta. Az amerikai elnök abban reménykedett, hogy mandátuma első száz napján belül előrelépést ér el, de csapata eddig csak részleges eredményeket tudott felmutatni.
Az Eurázsia Központ elemzése emlékeztet arra, hogy amerikai közvetítéssel Moszkva és Kijev megállapodott egy 30 napos moratóriumban az energetikai infrastruktúra elleni támadások felfüggesztéséről, amely március 18-án lépett életbe. A felek azonban többször is azzal vádolták egymást, hogy megsértik a megállapodást. Vlagyimir Putyin két alkalommal is ideiglenes tűzszünetet hirdetett: húsvétkor (április 19–20.), amit Kijev is elfogadott, valamint a győzelem napja 80. évfordulójára (május 7–10.). Utóbbinak őszinteségét megkérdőjelezi az ukrán vezetés.
A kutatók szerint Trump hivatalba lépésével látványosan felélénkült a párbeszéd Washington és Moszkva között: az amerikai elnök és Putyin több […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!