Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Noha a nyugati országokból és így az Egyesült Államokból mindig érkeznek intelmek a média kiegyensúlyozottságával és demokráciájával kapcsolatosan a világ számos országába, így Magyarországra is, közben éppen ott találhatók a legnyíltabban elkötelezett sajtótermékek is valamelyik politikai oldal irányába. Legutoljára a londoni székhelyű Economist vállalta fel nyíltan, hogy beálltak Kamala Harris kampánya mögé. De cikkünkben összegyűjtöttük azokat a celebeket és közéleti szereplőket is, akik elköteleződtek valamelyik oldal mellett.
Szerkesztőségi cikkben tudatta és egyben magyarázta el olvasóinak a The Economist mértékadó brit gazdasági lap, hogy miért sorakoztak fel Kamala Harris demokrata elnökjelölt kampánya mögé. A Miért támogatja az Economist Kamala Harrist című cikkben a szerzők előbb felróják, hogy sok sajtótermék nem foglal állást a kérdésben, majd kiemelik, hogy ugyan több tízmillióan támogatják Donald Trumpot, és szavaznak majd rá, de ez csak hazardírozás a gazdasággal.
Ha az Economistnak lenne szavazata, akkor Kamala Harrisre adnánk le
– szögezték le a cikkben, amelyben azt írják, saját méréseik szerint fifti-fifti az esélye a két jelöltnek.
Sok lap foglalt állást
Noha a lap szerint sok sajtótermék nem foglal állást a kérdésben, ez nem egészen így van, már sok tucatra tehető azon újságok és médiumok száma, amelyek beálltak valamelyik jelölt mögé. A legtöbb a demokrata elnökjelöltet támogatja, így például többek között a New York Times, a Boston Globe, a Vogue, a Rolling Stone, a New Yorker, a Guardian és az Observer is Kamala Harris mögé állt be. De Donald Trumpnak sem kell szégyenkeznie, hiszen a Washington Times, a Maxim és a New York Post őt támogatja.
Ugyanakkor valóban vannak olyan nagy és népszerű újságok, amelyek nem választottak. A Washington Post, a Los Angeles Times és az USA Today is úgy döntött, ezúttal nem állnak be egyik elnökaspiráns mögé sem. Közülük kifejezetten a Post állásfoglalása érdekes, amely
a Watergate-botrány óta minden választás idején nyíltan beállt valamelyik jelölt mögé, azaz 1976 óta először nem választottak.
Iparági pletykák szerint ebből komoly feszültség is alakult ki a szerkesztőségben, ahol már elkészültek a Harrist támogató írások, ám a lap tulajdonosa, a milliárdos Jeff Bezos megvétózta azok publikálását és a semlegesség mellett döntöttek. A lap azóta állítólag 200 ezer előfizetőt vesztett országszerte, ami az előfizetőik nyolc százaléka.
Van jelentősége a támogatásnak?
Hogy ki döntött jól, azt egyelőre nem tudni, mindenesetre jogosan merülhet fel a kérdés, hogy van-e egyáltalán jelentősége ezeknek a kinyilatkoztatásoknak.
Az Egyesült Államokban már 1860 óta jelen van a médiatámogatás valamelyik elnökjelölt mögött. Akkor a Chicago Tribune elsőként állt be Abraham Lincoln mögé. Az Al-Dzsazíra című lap szerint Amerikában olyannyira elfogadott ez a fajta támogatás, hogy az olvasók el is várják, hogy megerősítést kapjanak kedvenc lapjuktól a döntésükben, vagy éppen ellenkezőleg, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!