2025. február 7., péntekMa Tódor napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 407,00 Ft | USD: 392,00 Ft | CHF: 434,00 Ft
2025.02.07. Tódor Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 407,00 Ft | USD: 392,00 Ft | CHF: 434,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Trump többet akar, és még nagyobbá tenné Amerikát?

Hirdetés

Trump többet akar, és még nagyobbá tenné Amerikát?

Trump csak viccel? Vagy megbolondult? Összevissza beszél? Esetleg a beiktatásáig nagyotmondásokkal akarja felhívni magára a figyelmet, hogy addig is szerepelhessen? Politikusok, újságírók és a közösségi felületek kommentelői teszik fel ezeket a kérdéseket. De egyelőre csak találgatni lehet, hogy az új amerikai elnök mit akar megtenni, és hogyan a január 20-i beiktatását követően.

Az azonban, hogy szemet vetett Dánia autonóm területére, Grönlandra (a sziget megvételét már 2019-ben is felvetette) és a Panama-csatornára, bármennyire is veszélyes világpolitikai tendenciát erősíthet (visszatérés a területszerző imperializmushoz), igazolást adva például Oroszország és Kína ambícióihoz, értelmezhető célkitűzés az amerikai stratégiai érdek szempontjából.

Grönland fontosabb, mint sokan gondolnák

Grönland elhelyezkedése kulcsfontosságú az Északi-sarkvidékhez, amely a klímaváltozás miatt egyre jelentősebb geopolitikai térré válik az éleződő nagyhatalmi versenyben, mivel a jég gyors ütemű olvadása miatt új hajózási, vagyis kereskedelmi, szállítási útvonalak nyílhatnak meg. A sziget birtoklásával az Egyesült Államok stratégiai előnyhöz jutna ezeknek az utaknak az ellenőrzésével.

Hirdetés

Műhold felvétel, amelyen Grönland, az Északi-sark és Európa látható

Műhold felvétel, amelyen Grönland, az Északi-sark és Európa látható

Fotó: Planet Observer / Getty Images Hungary

A jég olvadásával továbbá olyan ásványkincs-lelőhelyek is hozzáférhetővé válnak, amelyek eddig nem vagy csak nagyon nehezen. Az Északi-sarkvidék olaj- és földgázlelőhelyeinek potenciális kiaknázása jelentős gazdasági lehetőségeket kínál annak, aki érvényesíteni tudja jogait a területre. Nem mellesleg Grönland gazdag ritkaföldfémekben, vasércben, uránban, aranyban és gyémántban. Márpedig ezek szintén stratégiai fontosságúak az amerikai ipar és technológiai fejlődés szempontjából.

A ritkaföldfémek terén ráadásul Kína globális szempontból hegemónnak tekinthető, ami tovább növeli ezen modern elektronikus eszközökben használatos anyagok lelőhelyeinek jelentőségét

– tette hozzá a lapunknak nyilatkozó Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

Grönland kulcsfontosságú hely a klímaváltozás kutatásában is, így tudományos szempontból is van jelentősége a szigetnek, de ez nem valószínű, hogy a Trump-kormányzatot érdekli.

Az amerikaiak egyébként már most is jelen vannak a szigeten, ott üzemeltetik a stratégiai fontosságú Pituffik Űrbázist (a korábbi Thule Légibázis), amely egy korai stratégiai előrejelző rendszer egyik fontos része már a hidegháború óta, feladata többek között a sarkvidéken túlról – értsd: Oroszországból – indított esetleges interkontinentális rakéták észlelése.

Ha a Grönlanddal szembeni igényeket összeolvassuk a Kanadára mint 51. amerikai tagállamra vonatkozó Trump-kijelentésekkel, akkor azt láthatjuk, hogy az új amerikai elnök a sarkvidék part menti területeinek nyugati féltekére eső részét teljes egészében amerikai kontroll alatt szeretné tudni

– mutatott rá Kosztur András.

Magyarul is olvashatóak a brit újságíró, Tim Marshall geopolitikai érdekeket feltáró könyvei (A földrajz fogságában, A földrajz hatalma, A földrajz jövője). 2016-os, többször is bővített munkájában arra hívta fel a figyelmet, hogy

senki más nincs akkora erővel jelen az Északi-sarkvidéken, mint Oroszország, miközben az Egyesült Államoknak nincs sarkvidéki stratégiája.

Marshall rámutatott, hogy a globális felmelegedés hatásai már különösen jól láthatóak az Északi-sark térségében: a jég olvadása, valamint az egyre könnyebb megközelíthetőség egybeesik az itt található olaj- és gázlelőhelyek felfedezésével és a kitermeléshez szükséges technológia fejlődésével. Mindezek pedig ráirányítják a figyelmet, hogy milyen nyereségeket és kockázatokat rejthet a világ egyik legzordabb környezetébe való behatolás.

A régió számos országának vannak egymással versengő igényei és követelései, amelyeket mindeddig nemigen kívántak érvényesíteni, most azonban változik a helyzet. Sok a követelnivaló, és sok mindenen lehet vitatkozni

– olvasható a brit újságíró A földrajz fogságában című könyvében (a Park Könyvkiadó adta ki itthon).

Trump kijelentései mögött tehát azt az amerikai igényt kell keresni, hogy az Egyesült Államok Grönland birtoklásával vagy szorosabb ellenőrzésével megerősítse pozícióját az Északi-sarkvidéken, ahol Oroszország és nem meglepő módon Kína is egyre aktívabb.

Olvadó jéghegyek 2024. július 15-én a grönlandi Ilulissat közelében

Olvadó jéghegyek 2024. július 15-én a grönlandi Ilulissat közelében

Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

Ez az erőről szól

Grönland ahhoz is kulcs az Egyesült Államok számára, hogy erősítse a befolyását az Atlanti-óceán északi részén. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Trump visszavenné az ellenőrzést a Panama-csatorna felett is, nem nehéz látni, a kettő hogyan függ össze, és mi is pontosan az amerikai stratégia.

A Panama-csatorna az egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonal a világon, amely összeköti az Atlanti- és a Csendes-óceánt. „Jelentősége magától értetődő mind az amerikai kontinens két partja közötti kereskedelemben, mind a kontinensek közötti kereskedelemben, így az Egyesült Államok keleti partja és Ázsia közti gazdasági kapcsolatokban is” – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

A csatorna tehát gazdasági, illetve katonai szempontból is kiemelkedő stratégiai pont az Egyesült Államok számára: évente több milliárd amerikai dollár értékű árut szállítanak rajta keresztül, ráadásul a csatorna kulcsszerepet játszik az amerikai haditengerészet mozgásában is.

Vagyis aki a csatornán rajta tartja a kezét, az gazdasági és katonai kontrollhoz jut.

Az elmúlt években Kína jelentős gazdasági kapcsolatokat alakított ki Panamával, növelte jelenlétét a térségben infrastrukturális beruházások révén, amit az amerikaiak fenyegetésként értelmeznek. Donald Trump is arról beszélt, hogy szerinte Kína túl nagy befolyást gyakorol a Panama-csatornára.

A Panama-csatorna Gatún zsilipjei 1992 körül

A Panama-csatorna Gatún zsilipjei 1992 körül

Fotó: Images Press / Getty Images Hungary

Kosztur András szerint a megválasztott republikánus elnök kijelentéseit többféleképpen lehet olvasni. A legkézenfekvőbb magyarázatnak az tűnik, hogy

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2025/01/13/donald-trump-usa-gronland-panama-csatorna-politika-gazdasag-strategia-oroszorszag-kina-dania-elemzes/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Összesen 85 iskola kapott bombafenyegetést Horvátországban

Mint megírtuk, Horvátországot is elérte a tömeges bombafenyegetés, az éjszaka országszerte több iskola kapott fenyegető …