Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Bár a 20 éves afganisztáni háború közel négy éve véget ért, következményeivel továbbra is számolnia kell a világnak. A 2024-es amerikai elnökválasztás során is forró kampánytéma volt az amerikai kivonulás, amelyet Donald Trump első elnöksége alatt elindított, annak gyakorlati végrehajtása viszont utódjára, Joe Bidenre maradt. Trump a kampány során is többször felrótta a demokrata adminisztráció súlyos hibáit: vagyis, hogy a tálibokkal megkötött dohai megállapodást nem hajtották teljes mértékben végre, hogy a kivonulás után becslések szerint 7,12 milliárd dollár értékű nyugati fegyvert és járműveket hagytak a tálibokra, valamint, hogy számos amerikai állampolgárt nem evakuáltak Afganisztánból.
Trump január 20-i elnöki beiktatása viszont új korszakot hozott az amerikai migrációs politikában. Az elnök elsődleges célja, hogy visszaszorítsa az illegális bevándorlást. Ennek érdekében Washington több olyan befogadási programot leállított, amelyek sorozatos visszaéléseknek adott teret, és kilátásba helyezte a kitoloncolástól védő programok felfüggesztését is. Emellett sürgős felhívást intézett a 2021-ben az afganisztáni kivonulás során evakuált afgánok felé: hagyják el az Egyesült Államokat, különben kitoloncolják őket.
Legalábbis azt a nagyjából kilencezer embert, akiknek ideiglenes védelmi státusa (TPS) 2025. május 20-án lejár. Addig van lehetőségük önként elhagyni az Egyesült Államokat, azt követően viszont illegális bevándorlóknak minősülnek, akiket kitoloncolhatnak.
Ideje elhagyni az Egyesült Államokat
– áll a belbiztonsági minisztérium levelében .
Az intézkedés egyébként nem csak az afgánokat érinti: a kameruniak védelmi státusa június 7-én jár le, az etiópok TPS státusa december 12-én érhet véget, de érintettek még haitiak, hondurasiak, libanoniak, ukránok és venezuelaiak is, utóbbiak közel 300 ezer fővel a legnagyobb csoportját teszik ki az ideiglenes védelemmel rendelkezőknek.
Hány afgánt is evakuáltak az Egyesült Államokba?
A 2021-es kivonulás során két evakuációs műveletet indított az Egyesült Államok: az Allies Refuge (OAR) és a Allies Welcome (OAW) keretein belül 2021 júliusa és 2022 januárja között több mint 79 ezer afgánt menekítettek ki, de egyes források szerint 2024 augusztusáig közel 150 ezren telepedtek le az országban. Zömében olyan civilekről és családtagjaikról van szó, akik tolmácsként, sofőrként vagy más munkakörökben segítették az amerikai kontingensek munkáját, de vannak köztük katonák is, akik a szövetséges erők oldalán harcoltak.
A kivonulás után ugyanis félő volt, hogy a tálibok megtorolják az amerikaiak támogatását, és akár ki is végezhetik őket. Különösen veszélyesnek tűnt a vallási kisebbségek tagjainak, köztük a régóta üldözött hazaráknak a sorsa, akiket a tálibok mellett az Iszlám Állam Horaszán Tartomány (ISIS-K) támadásai is veszélyeztetni látszott.
Afgánok százezrei várják a nyugati segítséget Pakisztánban
Kérdésessé vált a Pakisztánban amerikai segítségre váró afgánok sorsa is. Pakisztán évtizedek óta ad otthont afgán menekültek millióinak: az első jelentősebb menekülthullámot az 1979–1989-ig tartó szovjet–afgán háború idézte elő, majd az 1990-es években a tálibok hatalomra kerülése után is sokan hagyták el hazájukat. Az afgán diaszpóra száma tovább nőtt a 2021 augusztusi kivonulást követően: mintegy 700 ezren csatlakoztak a közösséghez, főként olyanok, akiket a nyugati csapatok nem tudtak kimenekíteni. Az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2025/05/04/afganisztan-kimenekites-kereszteny-kitoloncolas-donald-trump/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!