Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ez az Index Világjátszma című geopolitikai rovata, amelyben hétről hétre elemzésekkel jelentkezünk a nemzetközi politika és a konfliktusok legfontosabb fejleményeiről. Elemzők segítenek értelmezni a globális folyamatokat, a nagyhatalmi érdekeket és azok világpolitikára gyakorolt hatásait.
A washingtoni találkozó a hírek szerint lesújtóan zárult az ukránok számára, főként korábbi reményeikhez képest. Napokkal Zelenszkij útja előtt még a levegőben lógott a Tomahawk rakéták átadásának kérdése is, Kijev és támogatói pedig abban bízhattak, hogy Washington – ha lassan is – visszatér a bideni útra az ukrajnai konfliktusban. Erre azonban nem került sor, és ha két héten belül nem is lesz budapesti csúcstalálkozó, ahogy ezt az amerikai elnök hangoztatta, az oroszoknak mindenképpen jó hír, hogy az ukrán elnök üres kézzel tért haza Kijevbe.
„Trump elmúlt hetekben elhangzott kijelentései biztatóak voltak ugyan az ukránok számára, az amerikai elnök azonban vélhetően végig az orosz elnökhöz szólt velük, abban bízva, hogy engedményekre bírhatja Putyint. A múlt heti telefonhívás alapján részben működött az elképzelés, az oroszok továbbra is hajlandóak a tárgyalásokra, a követeléseikből azonban, úgy tűnik, nem engednek. Moszkva számára Zelenszkij washingtoni útjának eredménye az, hogy egy gonddal kevesebbel kell foglalkozniuk: a Tomahawk rakéták ugyanis – bár a háború menetét nem tudnák megfordítani – kellemetlenséget okozhattak volna. Trump viszont időt nyert, hiszen nyilvánvaló, hogy sem a rakéták átadása, sem a súlyos másodlagos szankciók bevezetése nem szerepelt a tervei között” – fogalmazott Kosztur András az Indexnek.
Trump új tervét Moszkva hűvösen fogadhatja
Az elemző szerint Trump célja ismét minimum egy tűzszünet tető alá hozása lehet, vagyis a gázai konfliktushoz hasonló módon próbálná rendezni a kérdést.
Ez elmozdulás Alaszkához képest, hiszen ott már nyíltan egyetértettek az oroszokkal abban, hogy tűzszünet helyett hosszú távú békére kell törekedni. Nem hivatalosan arról is szó volt, hogy még a Donbasz ukrán kézen lévő területeinek átadásától sem ódzkodnak. Most viszont azt láthatjuk, hogy Trump a frontvonalak mentén függesztené fel a harcokat, a Donbaszról folytatott tárgyalásokat pedig a tűzszünet utánra halasztaná. Ez vélhetően nem felel meg az oroszoknak, tekintettel arra, hogy a fronthelyzet jelenleg nekik kedvez. Ez a nézetkülönbség állhat a tervezett találkozó elhalasztása mögött is
– fejtette ki Kosztur András.
Rámutatott, hogy az orosz erők lassan, de folyamatosan haladnak előre, csapataik már Pokrovszk központjában vannak, elérték Sziverszket, és szinte teljesen ellenőrzésük alá vonták a Harkiv megyei Kupjanszkot. Pokrovszk és Kupjanszk eleste a következő napokban, hetekben várható.
Minden bizonnyal az oroszok érvként használnák ezeket a fejleményeket a Donbaszra vonatkozó követeléseik alátámasztására. Mondván, nincs értelme harcolni, mert végül úgyis orosz kézre kerülnek ezek a területek, csak az áldozatok száma növekszik fölöslegesen. Trump korábban hajlott erre az álláspontra, de az orosz előrenyomulás lassulása eltántoríthatta ettől, és amit Marco Rubio és Szergej Lavrov külügyminiszterek telefonbeszélgetéséről tudni lehet, az alapján az amerikaiakat zavarja, hogy az oroszok ragaszkodnak a követeléseikhez
– hívta fel a figyelmet az elemző.
Putyinon múlik, ki ülhet még asztalhoz
Az Index kérdésére, hogy európai vagy ukrán vezetők jelen lehetnek-e egy későbbi találkozón, Kosztur András azt válaszolta: ez elsősorban az oroszokon múlik, és ha így van, akkor valószínűbb, hogy nem lesznek ott. Az oroszok ugyanis folyamatosan hangsúlyozzák, hogy nem kívánnak legmagasabb szintű találkozókat tartani, csak ha azoknak tényleges értelme van. Putyin tehát csak akkor ülne le Zelenszkijjel,
ha a kérdések többségét már korábban, alacsonyabb szinteken sikerült […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!