A Fehér Ház bejelentése szerint a Gázai övezet átmeneti irányítására létrehozott Béketanács egy olyan nemzetközi testület lenne, amely politikai, biztonsági és gazdasági felügyeletet gyakorolna a háború sújtotta terület felett. A cél elsőre egyszerűnek tűnik. Megakadályozni a harcok újraindulását, kezelni a humanitárius válságot, majd elindítani az újjáépítést. A háttérben azonban jóval összetettebb geopolitikai számítások húzódnak.
Trump elképzelése szerint Gáza egy ideig nem kerülne sem teljes palesztin, sem izraeli ellenőrzés alá. Ehelyett egy nemzetközi felügyelet működne, amelynek élén maga az amerikai elnök állna. Ez a modell egyszerre emlékeztet korábbi nemzetközi protektorátusokra és egy vállalati igazgatótanács logikájára, ahol a döntések szűk körben születnek meg.
Hogyan működne a testület a gyakorlatban?
A Béketanács magja egy 11 tagú végrehajtó tanács lenne, amelyhez további országok és szereplők csatlakozhatnának. A részvételnek ára van. A tervezet kimondja, hogy a meghívást elfogadó nemzetek hároméves tagságot kapnak, azonban állandó helyhez jutnak azok a tagállamok, amelyek az első évben több mint 1 milliárd dollárral járulnak hozzá a Béketanácshoz. Ez egy olyan politikai szűrőt jelent, amely illeszkedik az amerikai elnök sokszor unortodox és meghökkentő elképzeléseihez.
A végrehajtó tanács feladata lenne a stratégiai döntések meghozatala. Ide három kulcsfontosságú terület tartozna:
- a biztonsági struktúra kialakítása,
- a segélyek elosztásának felügyelete, valamint
- az újjáépítési projektek jóváhagyása.
A napi működést egy technokrata apparátus végezné (Gázai Közigazgatás Nemzeti Bizottsága), amely egy elviekben pártoktól független, 15 tagú palesztin testület lesz, és a Béketanács felügyelete alatt áll majd. Élén Ali Saath állna, aki korábban a Palesztin Hatóság tervezési miniszterhelyettese volt. Ez a megoldás azt a célt szolgálja, hogy a napi ügyek kezelése kikerüljön a fegyveres szervezetek közvetlen befolyása alól.
Ez a felállás viszont sokak szerint tükrözi Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azon kívánságát, hogy se a Hamász, se a Fatah által uralt Palesztin Hatóság (PA) ne avatkozzon bele Gáza jövőjébe. Bár utóbbi szerepel Trump „béketervében”, viszont egy sor reformot kell végrehajtania ahhoz, hogy bármilyen hivatalos szerepet vállalhasson.
A Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád nyilatkozatban jelezte, hogy támogatja a technokrata kormányt, amennyiben megfelelő környezet alakul ki a működéséhez. A Palesztin Hatóság szintén jelezte együttműködési szándékát, ami ritka egyetértést mutat a palesztin oldalon.
Kik ülnek az asztalnál, és kik maradnak távol?
A testület összetétele már a bejelentés pillanatában vitákat váltott ki. A végrehajtó tanácsban helyet kapott Hakan Fidan török külügyminiszter, Steve Witkoff Trump közel-keleti különmegbízottja, Jared Kushner, Marco Rubio és Tony Blair volt brit miniszterelnök. A névsor egyértelműen jelzi, hogy Trump számára két szempont kiemelten fontos: a személyes lojalitás és a nemzetközi tapasztalat.

[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!