Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ez az Index Világjátszma című geopolitikai rovata, amelyben hétről hétre elemzésekkel jelentkezünk a nemzetközi politika és a konfliktusok legfontosabb fejleményeiről. Elemzők segítenek értelmezni a globális folyamatokat, a nagyhatalmi érdekeket és azok világpolitikára gyakorolt hatásait.
Az orosz–ukrán háború az ötödik évébe lép, ebből az alkalomból Kosztur András geopolitikai elemzőt, a Patrióta YouTube-csatorna külpolitikai szerkesztőjét arról kérdeztük: négy év távlatából beszélhetünk-e stratégiai győztesről, miként alakultak Oroszország eredeti céljai, és milyen célrendszer mentén zajlik ma a konfliktus. Arra is kerestük a választ, hogy a háború inkább egy befagyott konfliktus irányába halad-e, vagy továbbra is mozgó frontvonalú, kimerítő összecsapás marad; valós-e Moszkva nemzetközi elszigetelődése, vagy inkább nyugati narratíváról van szó; Ukrajnában a politikai rendszer megerősödött vagy inkább centralizálódott a háború alatt; és a társadalmi fáradás mennyiben válhat destabilizáló tényezővé. Emellett szóba került az is, hogy a konfliktus valóban új korszakot nyitott-e az európai biztonságpolitikában; a NATO ténylegesen megerősödött-e, vagy csupán a fenyegetettség érzete nőtt; Finnország és Svédország csatlakozása stratégiai fordulópontot jelentett-e; illetve hogy a 2022-ben kirobbant háború inkább következménye volt-e egy világrendszeri átalakulásnak, vagy maga vált annak egyik kiváltó tényezőjévé.
Erőforrás-háború: melyik fél omlik össze előbb?
Kosztur András szerint a terepen egyértelműen Oroszország áll győzelemre az ukrajnai háborúban, és jelenleg nem látható semmi, ami arra utalna, hogy ez megfordítható. Az azonban már más kérdés, hogy az oroszok mit tudnak kezdeni ezzel az előnnyel követeléseik érvényesítése során. A tárgyalások folyamán számos olyan információ került a sajtóba, amely arra utalt, hogy Moszkva több ponton is hajlandó engedni – máskor viszont arról szóltak a „szivárogtatások”, hogy követeléseik szinte teljes elfogadásához ragaszkodnak. Valójában azonban nem tudjuk, hol tartanak a tárgyalások, és a felek mennyire veszik azokat komolyan.
Ami biztos változás az eredeti tervekhez képest, hogy Moszkva Ukrajna teljes politikai irányváltása helyett az elfoglalt területek megtartására fókuszál. Ami homályos, az az, hogy a demilitarizáció és a semlegesség követeléséből mennyit hajlandók engedni az oroszok. Ukrajna részéről azt látjuk, hogy lemondtak az 1991-es határok helyreállításáról, és elfogadták: tartós területveszteséggel zárhatják a háborút. A kérdés az, hogy mekkorával, és milyen garanciákat kapnak cserébe
– fogalmazott az elemző.
Rámutatott: az orosz erőfölény miatt a háború „magától” nem fog befagyni, mivel a jelenlegi folyamatok tartós fennmaradása esetén Ukrajna előbb-utóbb összeroppanhat.
Oroszországnak megvannak az erőforrásai ahhoz, hogy ezt a pontot elérje, ezek mozgósítása azonban kérdéses. Bizonyos értelemben szó szerint is: az orosz lakosság ugyanis elutasítja a további mozgósítást, és a hadigazdaságra való teljes átállás sem lenne népszerű. Az orosz vezetés igyekszik távol tartani a háborút a lakosságtól, miközben lépésről lépésre szigorít, és az internet szabályozásában a kínai típusú kontroll felé mozdul el, bár ezt a gyakorlatban nem egyszerű megvalósítani
– fejtette ki Kosztur András, hozzátéve: jelentős, nyílt társadalmi elégedetlenségnek jelenleg nincsenek látható jelei, ugyanakkor a lakosság türelme fogyhat, és a gazdaság is fellélegzésre vár.
Ezzel együtt is valószínűbbnek tartja, hogy Oroszország még hosszú évekig képes tovább folytatni a háborút, mint ameddig Ukrajna képes lenne rá; a jelenlegi körülmények fennmaradása Ukrajna totális vereségéhez vezethet. Moszkva számára inkább a háború utáni időszak bizonytalansága adhat okot az aggodalomra.
„Ha véget ér a háború, a lakosság várakozásai megnőhetnek, és Moszkvának szüksége lehet a szankciók gyors enyhítésére és a gazdaság élénkítésére. Ezért lenne számukra előnyös egy békemegállapodás, még akkor is, ha az elérhető célok egy részéről való lemondással járna” – mondta az elemző.
Elviseli-e a hátország a háború árát?
Kosztur András arra is rámutatott, hogy Oroszország nem szigetelődött el […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!