Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov még szeptember 4-én jelentette be, hogy Törökország formálisan is be fogja nyújtani csatlakozási kérelmét az alapítóországok kezdőbetűi miatt BRICS-nek nevezett államközi intézménybe, amit később a török külügyminisztérium is megerősített.
Bár a török elnök, Recep Tayyip Erdogan és a török diplomaták szerint a lépéssel Ankara célja nem a Nyugat Keletre való lecserélése, hanem épp ellenkezőleg, a két világ közti kapcsolatot szeretnék közvetítőként erősíteni,
a nyugati országok közül többen így is kétkedve fogadták a hírt – még ha nem is hivatalos csatornákon.
Az elmúlt években ugyanis a globális Dél és Kelet több országát összefogó államközi együttműködést Kína geopolitikai célokra is fel akarja használni. Az alapítóországok, Brazília, Oroszország, India, Kína, valamint Dél-Afrika közötti kereskedelem és gazdasági együttműködés elősegítésére létrehozott szervezet azóta már hivatalosan is a nyugati országok által teremtett nemzetközi viszonyokat szeretné megreformálni.
Kiegészíteni vagy kihívni a nyugati hegemóniát?
Hogy megértsük, Erdogan miért döntött úgy, hogy benyújtja tagsági kérelmét a története során idén először új tagállamokat is köszöntő államközi szervezetbe, először azt kell megértenünk, mi is az a BRICS.
A BRICS még 2001-ben született meg papíron, amikor a Goldman Sachs közgazdásza elemzésében arra jutott, hogy 2050-re az akkor még gyorsan növekvő gazdaságoknak számító Brazília, Oroszország, India és Kína fogja uralni a világgazdaságot.
A Goldman Sachs közgazdásza nem tévedett. Míg a BRICS-országok 2001-ben még a világ összes GDP-jének csupán a 8 százalékát termelték, manapság már 26 százalékát, miközben ez idő alatt a legfejlettebb nyugati gazdaságokat és az Európai Uniót tömörítő G7-ek világpiaci hozzájárulása 65 százalékról 43 százalékra esett vissza. Emellett a gazdasági növekedés egyik motorjának számító populáció tekintetében is a BRICS áll jobban: a világ populációjának 40 százaléka az öt alapítóországban él, míg a G7-ek a világ populációjának 10 százalékát adják.
Emiatt van ráció abban, hogy ezen négy ország, valamint az alapítókhoz pár hónap késéssel csatlakozó Dél-Afrika – amihez azóta, 2024. január 1-jén csatlakozott az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Etiópia és Irán, míg Azerbajdzsán és Malajzia formálisan is benyújtották a kérelmüket, Szaúd-Arábia pedig fontolja a belépést – szorosabb gazdasági együttműködést folytatnának egymással.
A négy ország még 2006 szeptemberében kezdett el egyeztetni a szorosabb gazdasági együttműködésről, de először csak 2009-ben formalizálták az államközi egyeztetéseket, amikor megrendezték az első BRIC-csúcsot, amihez később Dél-Afrika is csatlakozott (ezzel BRICS-szé bővítve a betűszót).
Azonban a BRICS-nek nincs alapítóokmánya, de 2023-ig még formális csatlakozási eljárása sem volt.
Az első csúcstalálkozó után az államközi intézmény céljának azt határozták meg, hogy elősegítse a tagállamok közötti párbeszédet és kereskedelmet, ami érdekében évente legalább egy csúcstalálkozót tartanak. Ezt az együttműködést később más intézményekkel is bővítették; 2015-ben alakult meg például a sanghaji székhelyű Új Fejlesztési Bank (NDB BRICS), amelynek célja, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vagy a Világbank alternatívájaként segítse a tagállamok, valamint más, fejlődő országok előrelépését.
A BRICS egy kereskedelmi együttműködés, amelynek Kína próbál geopolitikai tartalmat is adni, hogy a Bretton Woods-i rendszer által létrehozott intézmények – ezáltal a nyugati hegemónia és világrend – alternatívájaként pozicionálja az államközi együttműködést.
Tavaly részben emiatt döntöttek úgy a tagállamok – leginkább Peking akarata szerint –, hogy más országok számára is lehetővé teszik a csatlakozást, amitől például Brazília a csúcsot megelőzően ódzkodott, mivel a dél-amerikai ország a szervezetnek inkább kiegészítő, mintsem rivalizáló szerepet szánna a nyugati szervezetekkel szemben.
A csúcstalálkozó záródokumentumában emiatt finoman csak annyit jelentettek ki, hogy a Bretton Woods-i rendszer intézményeit igazságosabbá akarják tenni a szegényebb, feltörekvő globális Dél számára.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!