Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Donald Trump amerikai elnök a közel-keleti konfliktus kezdete után azt üzente az irániaknak: „A szabadságotok órája elérkezett – vegyétek át a hatalmat!” Az amerikai elnök szerint a perzsa állam lakói előtt óriási lehetőség áll, egyértelművé tette, hogy Washington rezsimváltást akar. A szombati támadással az Egyesült Államok az iráni teokratikus állam felszámolását célozta meg, és abban bízik, hogy a lakosság egy felkeléssel lezárja ezt a folyamatot.
Az iráni társadalom elégedetlensége kétségtelen, az elmúlt évtizedben az ország lakói újra és újra tömegdemonstrációkat tartottak az Iszlám Köztársaság ellen, de minden egyes alkalommal a hatóságok brutálisan vérbe fojtották azokat. Decemberben és januárban is százezrek tüntettek gazdasági és politikai reformokért.
A február 28-i izraeli–amerikai támadás azonban végzett Ali Hamenei legfelsőbb vezetővel, valamint számos vezető tisztviselővel. A Trump-kabinet ezek után arra számít, hogy a meggyengült rezsimet az iráni nép már maga is félre tudja söpörni. Hogy ennek mekkora esélye van, arról a Politico kérdezett meg több politológust és Irán-szakértőt. Mindannyian megjegyezték, hogy szívesen látnának új vezetést Teheránban, ugyanakkor szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy csak légicsapásokkal képesek-e felkelést kiváltani.
Miért nem jön a felkelés, amire Donald Trump vár?
A szakértők három érvet hoztak fel, hogy miért nem lesz felkelés Iránban. Az egyik, hogy a bombázások eddig nem eredményeztek egyik országban sem rezsimváltást. Az Egyesült Államok a koreai háborúban megsemmisítette Észak-Korea áramtermelési kapacitásának 90 százalékát, mert azt remélték, ez megbuktatja Kim Ir Szen rendszerét. A vietnámi háborúban ugyanezt tették az ország északi részével, ami szintén nem hozott eredményt. Bill Clinton 1998-ban Szerbiát bombázta, de ezzel együtt mégsem sikerült az ellenzéknek megbuktatnia Szlobodan Milosevicset, csak 16 hónappal később.
Robert Pape, a Chicagói Egyetem politológusa szerint csak légicsapásokkal nem lehet ösztönözni az embereket, hogy felkelést indítsanak az adott ország vezetője ellen. Ezt a szakértő két okkal magyarázta, az egyik az, hogy a bombázások sokszor éppen az ellenzék ellen fordítják az állampolgárokat, hiába elégedetlenek az ország vezetésével.
„Még az a halvány gyanú is, hogy a támadó állam oldalán állsz, elegendő ahhoz, hogy riválisaid hátba szúrjanak” – mondta Pape. Feltette a kérdést, vajon hogyan reagálnának az amerikaiak, ha Irán megölné Donald Trumpot, és arra biztatná a demokratákat, hogy vegyék át a hatalmat. A másik indok, amit a szakértő megemlített, hogy a légicsapások nem tudják teljesen megsemmisíteni egy elnyomó rezsim minden kapacitását. Robert Pape úgy véli, hogy támogatni kell hozzá a demokratikus erőket, amihez szárazföldi csapatok kellenek.
Irán felkészült, a rezsim nem omlott össze
Az elemzők ugyanakkor hosszú ideje vitatkoznak arról, hogy egy külső támadás kiválthat-e összefogást a rezsim ellen. A kormányzat rendkívül népszerűtlen, az irániak viszont erősen nacionalisták, és bizalmatlanok egy külföldi beavatkozással szemben. Ezért a szakértők úgy vélik, hogy még azok az irániak is vonakodnak teljesíteni Donald Trump kérését, akik gyűlölték Ali Hameneit.
Ali Vaez, az International Crisis Group projektigazgatója szerint vannak olyanok, akik egy amerikai katonai beavatkozásban reménykedtek, és hajlandóak lennének újra utcára menni. Viszont felmerült az a probléma, hogy az iráni állam nem omlott össze, és elnyomó szervezetei továbbra is működnek, amelyek le tudnak verni egy felkelést. Az iráni Forradalmi Gárda fegyverkészleteit az ország egész területén szétszórva tárolja, amivel már az amerikai csapásokra […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2026/03/05/iran-haboru-felkeles-egyesult-allamok-donald-trump-ali-hamenei/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!