Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Magnus Brunner, az EU belügyi biztosa később azt mondta: az illegális bevándorlók közül senki nem jutott át Spanyolország európai területére vagy más uniós országba, a schengeni övezetet nem érintette a tömeges határátlépés. Hozzátette, hogy az EU az első pillanattól kezdve pénzügyi és operatív támogatást nyújtott Madridnak. Ez magában foglalja Ceuta határvédelmének megerősítését, a menekültek visszaküldések támogatását, valamint az Európai Unióba irányuló mozgások megakadályozását.
Szóval, ami megint látszott ezen az ad hoc összehívott uniós belügyi megbeszélésen, hogy a nagy semmit sikerült egy kicsit ködszurkálni. Tudom, nyár van, ráadásul augusztus, ez pláne a nyaralások időszaka Nyugat-Európában, de azért, ami a múlt héten történt ezen a kis spanyol földdarabon, Észak-Afrikában, az sok mindenre rámutat, és nem igazán biztatók a fejlemények.
Hogyan lett Ceuta Európa legújabb migrációs gyújtópontja?
Évtizedek óta nem látott, drámai humanitárius és politikai válság robbant ki az elmúlt napokban Spanyolország és az Európai Unió déli kapujában. Több tucatnyi halálos áldozatot követelő, kaotikus jelenetekkel kísért, valóságos rohamot láthattunk, amikor több tízezer migráns törte át a marokkói–spanyol határt az észak-afrikai spanyol enklávénál, Ceutánál. A pillanatok alatt kitört válság mély politikai törésvonalakat hozott felszínre Európában: miközben már a spanyol hadsereget is be kellett vetni, addig a sikítófrászt kapott Olaszország és Dánia már a spanyolok ideiglenes kizárását követelte a schengeni övezetből.
20
Ceuta (a tőle mintegy 400 kilométerre keletre fekvő Melillával együtt) Spanyolország két különleges, Észak-Afrika Földközi-tengeri partvidékén fekvő tengerentúli területe, a spanyol gyarmatbirodalom két maradványa tulajdonképpen. A XVI. század vége, pontosabban 1580 óta spanyol kézen lévő enklávé stratégiai elhelyezkedése miatt különleges:
ez a két város jelenti az Európai Unió egyetlen szárazföldi határát az afrikai kontinenssel.
A mintegy 85 ezer lakosú Ceutában spanyol keresztények és arab muszlimok élnek viszonylagos harmóniában, a gazdaságot pedig a marokkói ingázók és a határon átnyúló kereskedelem élteti. Marokkó ugyanakkor hivatalosan sosem ismerte el a spanyol szuverenitást a terület felett, és rendszeresen csak „megszállt földként” hivatkozik rá.
Földrajzi elhelyezkedése miatt Ceuta a szárazföldi Európába eljutni akaró afrikai migránsok első számú célpontja. A határokat több méter magas, pengés dróttal és hőkamerákkal felszerelt kerítések védik. A menedékkérők gyakran a szomszédos marokkói Fnideq vagy Belyounech városaiból úszva, a tengeren át próbálnak bejutni a spanyol enklávéba – a mostanihoz hasonló próbálkozások korábban is tucatnyi halálos áldozatot követeltek, mint például a 2022-es melillai tragédia során.
Hogyan tudott váratlanul betörni több tízezer menekült?
A múlt hét végén a marokkói határőrizet szinte teljesen összeomlott Ceutánál. Rövid idő alatt mintegy 70 ezer ember kelt át spanyol területre, ami a városka rendes lakosságának több mint kétharmadát tette ki. A kaotikus helyzetben legalább több tucatnyian vesztek a tengerbe vagy sikertelenül próbáltak bejutni a kerítéseknél. Bár a spanyol hatóságok hétfői közlése szerint a belépők döntő többségét már visszatoloncolták Marokkóba, mintegy 2500 ember még mindig az enklávéban van.
Az El Pais értesülése szerint a spanyol titkosszolgálat és helyi elemzők három fő okra vezetik vissza a drámai áttörést. Az elsődleges ok egy, a közösségi médiában elterjedt álhír volt, amely a spanyol legfelsőbb bíróság egy nemrégiben hozott ítéletére hivatkozott. Ennek lényege az volt, hogy megtiltotta a tengeren érkező migránsok azonnali, mérlegelés nélküli kitoloncolását. Ez viszont már úgy terjedt el a közösségi médiában a marokkói fiatalok körében, hogy a határokat megnyitották, és Spanyolországból senkit sem küldenek vissza.
20
A másik tisztázatlan elem, hogy a marokkói határőrség miért hagyta abba váratlanul az átlépésre jelentkezők ellenőrzését. Először csak minimálisra csökkent az ellenőrzés, majd a hétvégére szinte teljesen feladták a posztjaikat, szabad utat engedve a tömegnek.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a rabati kormány nem szívesen hagy ki olyan lehetőségeket, amikor borsot törhet a spanyolok orra alá,
és megszokott az is, hogy Marokkó rendszeresen használja a határőrizetet diplomáciai fegyverként. A mostani incidens közvetlen előzménye az volt, hogy Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök július 20-án Algírba látogatott. Mivel Algéria Marokkó régi riválisa és a Nyugat-Szahara függetlenségéért küzdő Polisario Front fő támogatója, vagyis Madrid és Algír közeledése azonnal kiváltotta Rabat haragját. Ne feledjük, hogy a hasonló méretű, 2021-es nagy ceutai határáttörést szintén a Polisario Front körüli diplomáciai feszültség váltotta ki.
Marokkó nagyban játszik és területet akar visszaszerezni
Érdemes arra is kitérni röviden, hogy Marokkó soha nem mondott le a két spanyol enklávé megszerzéséről. A Ceutánál történt betörés időzítése is érdekes. Mivel Marokkó és VI. Mohamed király rendkívül jó kapcsolatokat ápol Donald Trumppal és éppen a múlt héten nevezték át a legnagyobb marokkói gyorsforgalmi utat Donald Trump autópályára, ami után az amerikai elnökköszönőleveléből kderült, hogy az USA sem gondolja, hogy ezek a területek örökre spanyol fennhatóság alatt maradnak.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!