Kampányában Donald Trump gyakran konkrét részletek nélkül utalt arra a külpolitikai irányvonalra, amelyet követni akar, és amelynek fő sarokkövei a be nem avatkozás és a kereskedelmi protekcionizmus elvein alapulnak. A volt elnök ismételt győzelme a leghangsúlyosabb törésvonalat mutatja Washington valószínű külpolitikai megközelítésében.
Bár azt sokan elmondták, hogy az egyetlen, amiben Trump esetén biztosak lehetünk, az éppen a kiszámíthatatlansága, a kampányban tett megjegyzéseiből és az előző hivatali időszakában elért eredményeiből néhány megközelítésmódra talán lehet előzetesen következtetni – közölte a BBC.
Oroszország, Ukrajna és a NATO
A kampány alatt Donald Trump többször is azt állította, hogy ha ő lenne hivatalban, „egy nap alatt” véget tudna vetni az Oroszország és Ukrajna közötti háborúnak. Konkrétumokat azonban soha nem mondott.
A Trump két korábbi nemzetbiztonsági vezetője által májusban írt kutatási dokumentum szerint az Egyesült Államoknak folytatnia kellene az Ukrajnának nyújtott fegyverszállításokat, azonban a támogatást attól kellene függővé tennie, hogy Kijev megkezdi-e a béketárgyalásokat Oroszországgal.
Az oroszoknak a Nyugat azt kínálná, hogy késlelteti az Ukrajna által prioritásként kezelt NATO-csatlakozást. A szerző tanácsadók szerint Ukrajnának nem szabad feladnia a reményt, hogy visszakapja a nemzetközi közösség által ratifikált teljes területét, de a jelenlegi frontvonalakat figyelembe véve kellene tárgyalnia.
Trump demokrata ellenfelei, akik kritizálják túl közeli kapcsolatát Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, azt mondják, hogy ez a megoldás Ukrajna számára a megadással ér fel, és egész Európát veszélyezteti. A volt elnök következetesen arról beszél, hogy az ő számára a háború befejezése és az amerikai erőforrások pazarlásának befejezése az elsődleges.
Néhány nappal a választások után a nyugati sajtóban bombaként robbant, hogy Donald Trump egyik vezető tanácsadója szerint a következő amerikai kormányzat prioritása Ukrajnával kapcsolatban a béke elérése lesz, nem pedig az, hogy segítsen visszaszerezni az Oroszország által a közel három éve tartó háborúban elfoglalt területeket.
A BBC-nek adott interjúban Bryan Lanza, aki Trump 2016-os elnökválasztási kampánya óta szolgál politikai tanácsadóként, részletesen beszélt azokról a határozott jelzésekről, amelyeket a most megválasztott elnök küldött az ukrán elnöknek, Volodimir Zelenszkijnek – közölte a The Guardian.
Lanza így fogalmazott:
Amikor Zelenszkij azt mondja, hogy csak akkor lesz béke, ha a Krím visszakerül hozzánk, akkor van egy hírünk Zelenszkij elnöknek: a Krímnek annyi.
Trump átadás-átvételért felelős csapatának egyik tagja később azt állította, hogy Lanza nem a megválasztott elnök nevében beszélt.
Bryan Lanzának a kampányra volt szerződése. Nem dolgozik Trump elnöknek és nem beszél a nevében
– mondta a névtelenséget kérő forrás a Reuters szerint.
A NATO-nak jelenleg 32 tagja van, s Trump már régóta szkeptikus a szövetséggel szemben, <a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!