Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Május végén a szentpétervári Nemzetközi Jogi Fórumon Anton Kobjakov orosz elnöki tanácsadó azt állította, hogy a Szovjetunió „bizonyos jogi értelemben még mindig létezik”. Azt is mondta, hogy sok alkotmányjogi szakértő – köztük néhány nyugati – támogatja ezt a nézetet. A valóságban ez egy teljesen marginális érv.
Beszédében Kobjakov rámutatott az 1991-es belavezsai megállapodás aláírásakor elkövetett eljárási szabálysértésekre, de ez az érvelés mind a jogi elveket, mind a történelmi tényeket elferdíti – írta meg az orosz emigráns Meduza hírportál hasábjain Alekszej Uvarov történész.
Mi is az a belavezsai megállapodás?
Jogi értelemben a Szovjetunió nem az ezt kimondó belavezsai megállapodás miatt, inkább a 11 uniós köztársaság 1991. december 21-én Almatiban hozott közös döntése révén szűnt meg. Ez a folyamat teljes mértékben összhangban állt a szerződések megszüntetésére vonatkozó nemzetközi jogi normákkal. A Szovjetunió megőrzéséről szóló 1991. márciusi népszavazásra való hivatkozás (amelyet több köztársaság bojkottált), vagy
az orosz Állami Duma 1996-os, a Belavezsai megállapodásokat elítélő határozata nem fogja a Szovjetuniót papíron újra életre kelteni, azon egyszerű oknál fogva, hogy a Szovjetuniót létrehozó 1922-es szerződés eredeti aláírói maguk döntöttek a Szovjetunió feloszlatása mellett.
A Szovjetunió megalakulása és felbomlása
Az 1922. december 30-án aláírt, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének létrehozásáról szóló szerződést teljes jogú, alkotmányos jellegű nemzetközi szerződésként kell értelmezni. Egy új szövetségi államot hozott létre, de jogi értelemben kormányközi szerződés maradt. Mint ilyen a nemzetközi közjog hatálya alá tartozik – pontosabban az 1969-es bécsi egyezmény hatálya alá –, amely a nemzetközi szerződések létrejöttére, működésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat kodifikálja.
A szerződést az Orosz SZSZK, az Ukrán SZSZK, a Belorusz SZSZK és a Transzkaukázusi SZSZK írta alá – akkoriban mindannyian független, szuverén államnak és a nemzetközi jog teljes jogú alanyainak számítottak. Függetlenségüket saját alkotmányukban rögzítették, kétoldalú szerződésekkel erősítették meg, és a szélesebb nemzetközi közösség is elismerte őket. Ezek az államok ebben a jogi minőségükben kötötték meg a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének (SZSZKSZ) létrehozásáról szóló megállapodást.
Ezt szem előtt tartva a Szovjetunió jogi felbomlásának két legitim útja volt.
- Az első – ahogy az 1991-ben megvalósult – a nemzetközi szerződési jog elvein alapult. Az uniós köztársaságoknak új megállapodást kellett kötniük (vagy közös jegyzőkönyvet kellett elfogadniuk), hogy közös megegyezéssel megszüntessék a Szovjetunió fennállását. Egy ilyen dokumentum az öröklés, a határok, a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2025/06/01/szovjetunio-felbomlas-ukrajna-belarusz-megszunes/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!