Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Tarjányi Péter a műsorban többek között arról beszélt, hogy Donald Trump ellentmondásos „békeüzenetet” küldött Irán felé, de szóba került a magyar–ukrán viszony feszültsége, valamint a belpolitikai térbe berobbanó kémvádak kérdése is.
Nagyon-nagyon kicsi esélyt adok bármilyen megállapodásra.
A beszélgetés elején Tarjányi hangsúlyozta: Trump kommunikációja rendkívül kiszámíthatatlan, akár órákon belül is egymásnak ellentmondó kijelentések hangzanak el. Miközben az amerikai elnök a béke közelségéről beszél, a terepen ezzel párhuzamosan egyértelmű katonai erősítés figyelhető meg. A szakértő szerint ez a kettősség önmagában is megkérdőjelezi a bejelentések hitelességét.
Irán követelései – a jóvátétel, a szankciók teljes eltörlése, valamint a nukleáris program elfogadása – Tarjányi szerint teljesen irreálisak, így gyakorlatilag kizárják egy gyors megállapodás lehetőségét.
Hozzátette: a konfliktus nem csillapodik, hanem inkább fokozódik. Amerikai csapatmozgások, izraeli hadműveletek és a térség országainak egyre nyíltabb szerepvállalása mind az eszkaláció irányába mutatnak.
A háttérben ráadásul súlyos gazdasági kockázatok is kirajzolódnak. Az olajárak meredek emelkedése globális válságot idézhet elő, amelyben Vlagyimir Putyin és Oroszország kulcsszereplővé válhat – akár közvetítőként, akár a helyzet egyik nyerteseként.
Narratívaháború zajlik, nem a valóságot látjuk.
Eközben Orbán Viktor megvétózta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós támogatási csomagot, ami a szakértő szerint egy rendkívül összetett, kommunikációs szempontból túlfűtött helyzet része. A felek – Brüsszel, Kijev és Budapest – egymást hibáztatják, miközben a háttérben sokkal prózaibb problémák húzódnak: háborús környezetben akadozó infrastruktúra, sérült energiahálózatok és egymásnak feszülő nemzeti érdekek.
A szakértő szerint mindhárom oldal erősen leegyszerűsített narratívákat használ, amelyek politikailag hasznosak, de nem feltétlenül tükrözik a valós helyzetet. Ez a „narratívaháború” pedig tovább növeli a bizonytalanságot Európában.
Lehallgatási botrány Magyarországon
Az adásban a belpolitikai botrány is kiemelt szerepet kapott. A kiszivárgott hangfelvétel nyomán felmerült a kérdés: ki tekinthető „árulónak”? Tarjányi ezzel kapcsolatban óvatosan fogalmazott. Panyi Szabolcs szerepéről azt mondta, hogy minden olyan állítás, amely az újságíró felelősségét hangsúlyozza, erősen kérdéses. Véleménye szerint a titkosszolgálatoknak nincs szükségük újságírókra ahhoz, hogy egy politikust megfigyeljenek vagy lehallgassanak.
A szakértő kitért arra is, hogy a nyilvánosságra került beszélgetés Szijjártó Péter és Szergej Lavrov között önmagában nem minősül kémkedésnek. Az eddig ismert információk alapján – hangsúlyozta – sem Panyi Szabolcs, sem Szijjártó Péter nem követett el kémtevékenységet.
Tarjányi összegzése szerint a jelenlegi helyzetet egyszerre határozza meg a valós geopolitikai feszültség és az arra épülő kommunikációs harc – és a kettőt egyre nehezebb szétválasztani.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!