Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Frontvonal legfrissebb adásában Tarjányi Péter több, egymással összefüggő témáról beszélt:
- a leendő miniszterelnök személyi védelmének átszervezéséről;
- a kormányváltás utáni gazdasági „beismerések” politikai és társadalmi következményeiről, valamint a közel-keleti feszültségek globális hatásairól.
- A szakértő szerint bár egyes döntések szakmailag megalapozottak, a mögöttük húzódó folyamatok komoly kihívások elé állítják az új kormányt.
Mi lesz a TEK-kel?
A beszélgetés elején Tarjányi arról beszélt: Magyar Péter döntése, hogy a Terrorelhárítási Központ helyett a Készenléti Rendőrségre bízza személyi védelmét, alapvetően nem szakmai, hanem politikai jellegű választás. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a két szervezet között nincs érdemi különbség: mindkettő „kiválóan felkészült” állománnyal rendelkezik, és alkalmas a miniszterelnöki szintű védelem ellátására.
A váltás mögött azonban fontos szakmai szempont is áll: az állami szervezetek jóval szélesebb jogosítványokkal és kiterjedtebb információs háttérrel dolgoznak, mint bármely magánbiztonsági szolgáltató.
Egy miniszterelnök védelme annyira speciális feladat, hogy ezt egy egyszerű biztonsági szolgálat nem tudja ellátni.
Tarjányi azt is kritikusan értékelte, hogy Magyar Péter korábban visszautasította az állami védelmet, amit hibának tart. Szerinte egy politikusnak meg kell értenie: a pozíció „nemcsak jogokkal, hanem kötelezettségekkel és kockázatokkal is jár”. A mostani döntést ugyanakkor már „kifejezetten pozitív előrelépésnek” nevezte.
Balásy interjúja beismerés?
A műsor második felében a szakértő élesen bírálta Balásy Gyula lépését, aki a kormányváltás után felajánlotta cégeit és vagyonát. Tarjányi ezt egyértelműen „beismerésként” értelmezte. Szerinte ha egy üzletember tisztességesen működik, nincs oka ilyen lépésre. „Ha nincs kormányváltás, ez nem történik meg” – fogalmazott. A háttérben pánikot és az elszámoltatástól való félelmet lát. K iemelte a közbeszerzési adatok aránytalanságát is, valamint azt, hogy ezek a jelenségek hosszú éveken át nem váltottak ki érdemi hatósági reakciót.
Úgy véli, az ügy csak a kezdet: „láncreakció indult el”, amely más ágazatokra is kiterjedhet.
Tarjányi szerint mindez komoly társadalmi következményekkel járhat. Egyre erősebb az igény az elszámoltatásra, miközben ennek végrehajtása rendkívül összetett és időigényes folyamat. Arra figyelmeztetett, hogy az emberek gyors válaszokat várnak, miközben az állami kapacitások korlátozottak. „Ez egy gigamunka” – mondta, hozzátéve, hogy több ezer cég és szerződés átvizsgálása szükséges, ami akár a jelenlegi kapacitások dupláját is igényelheti. Ha az elvárások és a tényleges eredmények között túl nagy lesz a különbség, az „hihetetlen társadalmi feszültséget” okozhat.
Energiaválság a láthatáron
A beszélgetésben az is felmerült, hogy a nemzetközi helyzet sem kedvez a stabilitásnak. Tarjányi szerint a Hormuzi-szoros körüli válság rövid időn belül komoly ellátási zavarokhoz vezethet. Mint mondta:
több mint 200 hajó és mintegy 20 ezer ember rekedt a térségben, ami már most is hatással van az ázsiai energiaellátásra.
Ha a helyzet nem rendeződik gyorsan, annak globális következményei lehetnek. A légi közlekedés esetében már hetek kérdése a probléma: „május végére kerozinhiány alakulhat ki”. A közúti szállítás a nyár közepére, míg az autós üzemanyag-ellátás később kerülhet veszélybe.
Az Egyesült Államok katonai művelettel próbálja biztosítani az átjárást, de Tarjányi szerint a következő „tíz nap kulcsfontosságú” lesz Irán és Washington kapcsolatában.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!