Hirben.hu Hírben jók vagyunk! - miért fordultunk a románokkal közösen az ukrán kisebbségpolitika miatt a Velencei Bizottsághoz?
- milyen ukrán kisebbségi törvénnyel lennénk maradéktalanul elégedettek és mit adnánk cserébe?
- lenne olyan helyzet, amikor mi is szállítanánk fegyvereket Ukrajnának?
- miért próbálnak ellehetetleníteni magyar vállalatokat az ukránok?
- járt Moszkvában, Minszkben, viszont nem járt még Kijevben, mi ennek az oka?
- miről tárgyalt a beloruszokkal?
- miért nem látogatott eddig Orbán Viktor kormányfő Kijevbe?
- lehet-e szerepünk a béketárgyalások tető alá hozásában, hiszen jelenleg Kőrösi Csaba személyében magyar elnöke van az ENSZ-közgyűlésnek?
Az elmúlt hét híre volt, hogy Romániával fog össze a magyar kormány a kárpátaljai kisebbségek ügyében, mert félő, megszűnhetnek a nemzetiségi iskolák Ukrajnában szeptembertől. Ki keresett meg kit ez ügyben és elképzelhető-e, hogy más területeken is összefog a magyar és a román diplomácia?
Az elmúlt évtizedek tapasztalatai nyomán sokan úgy vélik, hogy a magyar–román diplomáciai kapcsolatok hűvösek. Ez kívülről valóban tűnhet így, de ki kell ábrándítanom azokat, akik ezt hiszik, mert igenis vannak olyan területek, ahol eddig is és ezután is együttműködünk, ha nem is látványosan. Való igaz, hogy a kisebbségpolitika eddig nem tartozott ebbe a körbe. Ukrajnában 2014–2015 óta tart az a folyamat, amelynek során elkezdték törvényhozási eszközökkel kurtítani a nemzetiségek jogait. Ez nemcsak a magyar kisebbségekre, hanem valamennyi, Ukrajnában élő kisebbségre, így a románokra is igaz. Ugyan az érdekeink azonosak voltak, de másféle eszközökkel éltünk.
Egyszer egy volt román külügyminiszter-helyettes azt mondta nekem: két homlokegyenest eltérő stratégiát folytatunk. Önök hangosak és felhasználják a nemzetközi szervezeteket, kihasználják a nyilvánosságot. Mi viszont a csendes diplomácia eszközeivel élünk, próbálunk a háttérben egyezkedni. A két stratégiában egy dolog biztosan közös, mégpedig az, hogy eredménytelenek voltak ez idáig. Egyik fellépés sem vezetett el oda, hogy az ukránok változtassanak a kisebbségi politikájukon. 2017-ben Melescanu akkori román külügyminiszterrel még én határoztam el egy közös együttműködést, ám a háború kitörésével ez lekerült a napirendről. Viszont nemrégiben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén létrejött egy közös kezdeményezés, méghozzá a magyar és a román képviselők révén, aminek nyomán most a Velencei Bizottsághoz fordultunk.
Mit várunk a Velencei Bizottság döntésétől?
Azt azért mindannyian tudjuk, hogy a Velencei Bizottság döntései meglehetősen dodonaiak és nem kötelező érvényűek. Személy szerint én abban bízom, hogy adott esetben az ukránokat jobb belátásra lehet téríteni. Kijevben nagyon arra koncentrálnak, hogy az Európai Unió tagjai legyenek, ehhez azonban a nemzeti közösségek védelmét is magukévá kell tenni és figyelembe kell venniük az Európa Tanács vonatkozó, érvényes jogszabályait is. Ez számunkra kedvező lehet, főleg, ha ezeket a jogszabályokat erősíti a Velencei Bizottság döntése is, és ezek összessége végeredményben rábírja majd az ukrán vezetést, hogy visszatérjen a kisebbségekkel szembeni korábbi politikájához.
Milyen kisebbségi szabályozással vagy milyen nyelvtörvénnyel lenne elégedett a kormány Ukrajnában? Vannak egyeztetések ebben a témában Kijevvel?
Mi egyszerűen meg tudjuk mondani, hogy mit szeretnénk ebben az ügyben. Azt szeretnénk, ha a magyarok visszakapnák azokat a jogokat, amelyekkel 2014-ben még rendelkeztek Ukrajnában. Tehát lehessen magyarul tanulni egészen az egyetemig, lehessen anyanyelven érettségizni, ne kelljen kárpátaljai művelődési házakban magyar előadásokat ukrán szinkrontolmácsolással elrontani. A probléma most azért igazán égető, mert idén szeptembertől gyakorlatilag megszűnnek a kisebbségi iskolák. Csak állami iskolák lesznek kisebbségi nyelvoktatással.
Egy számunkra kedvező változás esetén hajlandók lennénk Ukrajna további támogatására, esetleg akár fegyverekkel is?
A fegyverszállításnak és a magyar nemzeti közösség jogfosztásának semmi köze egymáshoz. Mi azért nem szállítunk fegyvereket, mert azt gondoljuk, hogy az egyértelműen csak a háború elhúzódásához és eszkalációjához vezet. Ha az ukránok visszaállítanák a magyar kisebbségek eredeti jogait, akkor mi nem blokkolnánk, hanem hozzájárulnánk az ukrán–NATO miniszteri szintű bizottság összehívásához. Ezt a kérdést mi világosan a magyar kisebbség ügyéhez kötjük.
Ön szerint a háború után körülbelül mekkora létszámú magyar kisebbség maradhat Kárpátalján?
Erre csak becslések lehetségesek. Van Kárpátaljának egy katonai kormányzója, akit Viktor Mikitának hívnak, és akinek mi hálásak lehetünk. Ő ugyanis képes volt arra, hogy a háborús körülmények között is biztosítsa a békés együttélést a különböző kisebbségek között Kárpátalján. Számunkra az a fontos, hogy a kormányzó – az eddigiekhez hasonlóan – a jövőben is biztosítani tudja a magyar kisebbség fennmaradását.
Változhat-e nálunk a határellenőrzés amiatt, hogy a háború alatt sokan jutottak be illegálisan az EU-ba az ukrán–magyar határon keresztül? Ezt számos uniós tagállam is kifogásolta.
A lengyelek és a szlovákok után mi is hoztunk egy döntést, aminek értelmében Ukrajna területéről csak azok jöhetnek be a schengeni övezetbe, akiknek ehhez joguk van. Mindazok, akik […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!