Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Berlini Folyamatot Németország 2014-ben indította útjára azzal a céllal, hogy az uniós bővítést is elősegítve megerősítsék a nyugat-balkáni régió országai közötti együttműködést, fenntartsák az integrációs folyamat dinamikáját, továbbá elejét vegyék a térségben erősödő euroszkepticizmusnak.
Orbán Viktor vasárnap a kormánypártok esztergomi frakcióüléséről utazott Németországba, ezért is érdemes áttekinteni, hogy alakulnak mostanában a német-magyar kapcsolatok. A témában az Index Bauer Bencét, az MCC Magyar-Német Intézetének igazgatóját kérdezte.
Mint rámutatott, a magyar-német viszonyok tradicionálisan régi időkre nyúlnak vissza, és mindig jónak mondhatók. A viszonyrendszert meghatározó elemek elsősorban a gazdasági együttműködés, a régi kulturális kapcsolatok, testvérvárosi kapcsolatok, valamint a közös történelem.
A politikai kapcsolatok azonban jelenleg egy nagyon nehéz időszakon mennek át, már csak annak is köszönhetően, hogy Németországban egy balliberális kormányzat van hatalmon
– értékelte a helyzetet a szakértő.
Mint mondta, a jelzőlámpa-koalíció, amit a szociáldemokraták, a zöldek és liberálisok alkotnak, 2021 őszén került hatalomra, és a progresszió jegyében nagyon sok olyan baloldali társadalompolitikai agendát akar megvalósítani, ami a németek számára is nagy kérdőjeleket vet fel. Ilyen az önrendelkezési törvény, vagy az a modernizációs program, amely a társadalmi progresszió jegyében születik, de közben nagyon sok identitáspolitikai projektet akar megvalósítani.
Nem meglepő, hogy nincs egyetértés a német és a magyar kormány között
Az MCC Magyar-Német Intézetének igazgatója a migrációt is szóba hozta, ugyanis tájékoztatása szerint a kormánypártok a migrációt próbálják serkenteni, például az állampolgársági törvénnyel akár három év után bárki német állampolgár lehet. Hozzátette azt is, hogy a német szövetségi kormány változatlanul finanszírozza a Földközi-tengeren érkező migránshajókat, ők ugyanis jónak tartják a migrációt. „Ez főleg a zöld politikának tudható be, a zöldek nagyon dominánsak, nemcsak az utóbbi három évben, amióta kormányoznak, hanem már korábban is azok voltak” – magyarázta.
Ugyanakkor a szakértő felidézte, hogy a német választópolgárok 80 százaléka szerint rosszul végzi a német kormány a munkáját, és a három pártnak az együttes mérése alig éri a 30 százalékot. Az ellenzék legerősebb pártja, a CDU/CSU frakciószövetség pedig már messze 30 százalék fölött jár, tehát ez a szövetség egyedül erősebb, mint az Olaf Scholz vezette koalíció összes pártja együttvéve.
Így aztán ezt a német kormányt elnézve nem lehet azon meglepődni, hogy politikai témákban gyakorlatilag nincs egyetértés a magyar és a német kormányzat között. A magyar kormányzat mintha egy antitézise lenne a német kormányzatnak, és a fontos kérdésekben – mint gazdaságpolitika, migráció, gazdasági fejlődés, társadalompolitika, geopolitikai kérdések – más a két ország megítélése. Ez a magyarázata annak, hogy a politikai kapcsolatok jelenleg nem túl fényesek. Egy egészen más társadalompolitikai képet akar megvalósítani a német kormány, mint a magyar
– fogalmazott lapunknak a szakértő.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/10/14/orban-viktor-berlin-nemetorszag-nyugat-balkan-csucstalalkozo/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!