Mint írta, korábban még soha nem járt Kínában, annak ellenére, hogy több tucat Kínával, elsősorban a történelmével foglalkozó könyvet olvasott el, és többször is írt az országról. Most is csak egy-két benyomást gyűjtött, néhány felületes megfigyelést tett, egyrészt mert csak Pekingben és Sencsenben volt, másrészt a hivatalos programok sűrűsége és az óriási távolságok beszűkítették azt a terepet, ahol egyáltalán megfordult, illetve amit láthatott.
Pekingben kedvességet, jól szervezettséget és csapatmunkát látott. „Valami olyan nyugalmat, ami abból ered, hogy mindenki szem a láncban, mindenki tudja a dolgát, és mindaddig, amíg minden tervszerűen megy, és semmilyen zavaró tényező nem merül fel, gördülékeny, magától értetődőséggel teszik a dolgukat. A spontaneitás ugyanis nem az erősségük” – fogalmazott Schmidt Mária.
Hszi Csin-ping barátként üdvözölte Orbán Viktort
Arról is beszámolt, hogy a magyar delegációt mindenhol kitüntetett figyelemmel és tisztelettel fogadták.
Miközben nem vagyunk akkorák, mint egy közepes kínai város, szemmagasságban tárgyaltak velünk, egyenrangú felekként. Ezt Nyugaton soha nem tapasztaltam. Ott mindig az volt az üzenet, hogy érezzük magunkat megtisztelve, hogy egyáltalán ott lehetünk, hogy szóba állnak velünk, de ne higgyük, hogy ez azt jelenti, hogy kinyithatjuk a szánkat. Amit többek között meg kellene a kínaiaktól tanulnunk, az az alázat, az odafigyelés, a kedvesség, a gesztusok, ahogy megtisztelik a másikat, egyenrangú félként kezelik, annak ellenére, hogy kisebb, szegényebb, kiszolgáltatottabb náluk
– fejtette ki a főigazgató a Látószög blogon.

Schmidt Mária szerint […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!