Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Schiffer András azzal kezdte a beszélgetésünket, hogy kiemelte: az Egyesült Államok imperialista természetét jól példázza az a ritkaföldfém-bányászatról szóló megállapodás, amelyet Donald Trump amerikai elnök Ukrajnára kényszerített, és amit végül mégsem írtak alá. Ez nem csupán egy egyszerű üzleti egyezség volt, hanem egy „alantas és gyomorforgató diktátum”, amely világosan megmutatta az amerikai érdekérvényesítés módját.
Schiffer szerint Trump igazságosabb lett volna, ha nem Ukrajnától, hanem az ott üzletelő, az országot kizsákmányoló amerikai cégektől – köztük a Biden-család érdekeltségeitől – próbálja visszaszerezni a pénzt. De inkább Ukrajna kifosztására törekedett, ahelyett hogy a háborúból hasznot húzó magánvagyonokat vette volna célba.
Trump azoknak üzent, akik Zelenszkijt installálták
A Trump-Zelenszkij találkozóról azt mondta, hogy nem csupán azt a körülbelül tízperces részletet nézte meg, amelyen „a haladó közvélemény háborgott”, hanem a teljes, közel egyórás videófelvételt is. Schiffer arra hívta fel a figyelmet, hogy Trump sajátos stílusa ellenére a sajtótájékoztató nagy része konfliktustól mentesen zajlott, ráadásul az amerikai elnök még udvariasnak is bizonyult, mivel többször előreengedte Volodimir Zelenszkijt a válaszadásban. A tárgyalás jellege nem tért el azoktól a protokolláris sajtóeseményektől, amelyek Magyarországon is szokásosak a Karmelitában vagy a Sándor-palotában.
Schiffer András egyébként úgy látta, a sajtótájékoztató azután torkollott konfliktusba, hogy J.D. Vance higgadt hangnemben fejtette ki az amerikai álláspontot az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban. Amikor azonban az amerikai alelnök befejezte a monológját, Zelenszkij szokatlan módon félbeszakította, és megkérdezte tőle, hogy kérdezhet-e valamit.
Vance kissé zavartan, de udvariasan beleegyezett, mire az ukrán elnök azonnal felkérdezte, hogy milyen diplomáciáról beszélnek
– mutatott rá Schiffer, hozzátéve, a kanócot Zelenszkij nyújtotta meg ezzel a visszakérdezésével, és szó sincs arról, hogy az amerikai fél rohanta le az ukrán elnököt, „nem látszik, hogy Trumpék bármiféle show-műsorra készültek volna.” Az más kérdés, és erre az amerikai elnök egyik utolsó mondata is utal, hogy ha már így alakult, Trump maximálisan kihasználta a helyzetet az amerikai közvélemény irányába is.
Schiffer úgy gondolja, hogy Zelenszkij valójában nem esett ki abból a szerepéből, amit anno a „globális bábmesterek” már az elnökválasztási kampánya során kitaláltak a számára.
A háború kezdete óta is egy előre meghatározott szerepet „játszatnak el vele”: a morál bajnokát a nyugati világ előtt.
Zelenszkij az elmúlt években hozzászokott ahhoz, hogy Brüsszelben, Londonban vagy Párizsban ő diktálja a napirendet. Most azonban Schiffer szerint világosan látszott, hogy Trump „igazította el őt”. De ez az üzenet nem is annyira Ukrajnának szólt, hanem a mögötte álló globális progresszív hálózatnak és az amerikai politikai ellenfeleknek, hogy vége a játéknak.
Ebből az összecsapásból és a következményeiből egyértelműen kiderült, hogy a nemzetállami keretekből már régen kiágyazódott globális progresszív hálózat a mögötte álló globális nagytőkével, folyamatosan a morál apostolaként tetszeleg a globális politikában. Nézzük meg, mi történt ezután – nemcsak Magyarországon és a magyar online felületeken, hanem egész Európában. Az európai vezetők hat-tíz órán belül ugyanazokat az üzeneteket tették közzé az X-en, a Facebookon és más platformokon. Azonnal megjelentek az egységes profilképek, a vizuálisan egységes kampányok Ukrajna támogatására. Ne mondja nekem senki, hogy ez spontán tiltakozás volt Európa összes nyelvén. Éppen ezért úgy gondolom, hogy amikor Trump erőt mutatott közvetlenül Zelenszkijnek, nem neki, hanem a mögötte lévő hálózatnak és tőkéscsoportoknak szólt, akik az ukrán elnököt installálták
– fogalmazott Schiffer.
Továbbá rámutatott – „a haladó médiából most ez valahogy kimaradt” –, de a korábbi amerikai elnöknek, Joe Bidennek is volt már egy csörtéje Zelenszkijjel. „Egy ponton ő is megelégelte az ukrán elnök követelőző stílusát, és ezzel akkoriban a média is foglalkozott. Biden ugyanis határozottan kikérte magának azt a hangnemet, ahogyan Zelenszkij beszélt vele” – idézte fel Schiffer.
Az eset 2022 júniusában történt: amikor az Egyesült Államok újabb katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára, Biden és Zelenszkij telefonon beszéltek. Az amerikai sajtó szerint Biden elvesztette a türelmét, mert Zelenszkij nem mutatott elég hálát a segítségért, és rögtön további támogatást kért. Biden ekkor állítólag határozottabban közölte vele, hogy az Egyesült Államok már jelentős támogatást nyújtott, és az ukrán vezetésnek ezt jobban el kellene ismernie.
A konfliktusok nem hagyományos államok között zajlanak
Schiffer András szerint az Egyesült Államok és Európa között most látható feszültségek mögött mélyebb gazdasági és hatalmi folyamatok húzódnak. Hagyományosan a nemzetállami érdekek és a tőkés érdekek többé-kevésbé egybeestek a XX. században, azonban a globális kapitalizmus kiteljesedésével létrejött egy olyan tőkefrakció, vagyis a globális nagytőke, amely megteremtette a maga ideologikus falanxát.
Egy globális progresszív hálózatot épített ki – politikusokból, NGO-kból, médiumokból és think tankekből –, amelynek érdekei már nem kötődnek szorosan egy-egy nemzetállamhoz.
Trump hatalomra kerülése óta a geopolitikai szövetségek gyors és éles váltásai figyelhetők meg, ami korábban nem volt tapasztalható. Európán belül is ez a dinamika alakítja az országok közötti kapcsolatokat: egy-egy kormányváltást követően az egyes nemzetek közötti hagyományos szövetségek meggyengültek, miközben új, váratlan együttműködések alakultak ki.
Ki gondolta volna, hogy Orbán Viktor Európán belül éppen a kisantant országok vezetőivel – Ficóval, Ciolacuval és Vučićcsal – alakít ki szorosabb kapcsolatokat? Külön kiemelendő Marcel Ciolacu, mert a rendszerváltás óta – legyen szó Horn Gyuláról, Antall Józsefről vagy más magyar kormányfőről – soha nem volt olyan szívélyes viszony egy magyar és egy román miniszterelnök között, mint most közte és Orbán Viktor között.
Schiffer szerint az Európai Unió geopolitikai helyzete gyengült, mert a globális progresszív hálózat nyomására minden kapcsolatot megszakított Oroszországgal – nemcsak gazdaságilag, hanem a sport, a kultúra és tudomány terén is. Ez egy mesterségesen gerjesztett folyamat eredménye, amely ellentmond amúgy annak is, hogy ugyanez a hálózat korábban a klímavédelem élharcosaként lépett fel.
„Hogyan képzelik a bolygó megmentését Oroszország és a BRICS-államok nélkül? Majd Kaja Kallas (az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője) kijelenti, hogy csak akkor foglalkoznak a bolygó megmentésével, a permafroszt problémájával és a klímavédelemmel, ha Putyin megbukik? Mégis, hogyan gondolják ezt?” – tette fel a kérdést Schiffer, rámutatva, hogy mostanra a környezetvédelem háttérbe szorult, miközben az Európai Unió gazdasági kiszolgáltatottsága nőtt, például az amerikai LNG-függőség miatt, és amiatt, hogy „valamilyen ügynökök” felrobbantották az Északi Áramlatot.
Ugyanakkor Schiffer arra hívta fel […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!