Saját hibájának levét issza most az Egyesült Államok

Egy állam ereje és világrendben elfoglalt pozíciója erősen összefügg flottájának erejével és a tengeri útvonalak ellenőrzéséhez való képességével – írta Alfred Thayer Mahan 1890-es, klasszikussá vált geostratégiai munkájában. Az erős flotta elengedhetetlen – békeidőben a kereskedelmi útvonalak ellenőrzéséhez, háborúban pedig a védelemhez –, aki pedig dominálja a tengereket, az globális hegemóniára tehet szert. Mahan elgondolásainak a mai napig komoly hatása van: számos állam politikusait, teoretikusait inspirálták haditengerészeti stratégiájuk megalkotásában, saját tengeri hatalmi pozíciójuk megerősítésében.

A tengeri dominancia erősen összefügg a hajógyártási kapacitásokkal – ebben eleinte Nagy-Britannia élvezett hegemóniát, majd a 20. század közepétől az Egyesült Államok, utána Japán és Dél-Korea fejlődtek fel benne, jelenleg pedig elsősorban Kína dominálja. A kelet-ázsiai országok egyértelműen uralják a piacot: a kínai hajógyárak részesedése a globális hajógyártásból 55 százalék, Dél-Koreáé 29 százalék, Japáné 13 százalék – összehasonlításképpen az Egyesült Államok része 0,1 százalék.

tengeri kapacitásokat illetően pedig Kína több aspektusban, például a hadihajók számában is leelőzte Washingtont. Az Egyesült Államok természetesen még a legdominánsabb tengeri hatalom, tonnatartalom szerint a világ legnagyobb, legerősebb flottájával rendelkezik, a vészjósló tendenciák azonban mutatják, hogy Kína komoly kihívást intéz Amerika felé.

Az amerikai hajógyártás visszaesésének oka elsősorban a kontraproduktív szabályozások és a limitált állami támogatás. Amerikában 1920 óta olyan szabályozás van érvényben, amely alapján minden amerikai kereskedelmi hajót csak az Egyesült Államokban, amerikai tulajdonú és amerikaiak által irányított cégek gyárthattak. Ez a protekcionista szabályozás, valamint további, kizárólag hazai gyártást előíró törvények elszigetelték az amerikai hajógyártást a nemzetközi versenytől, ezzel csökkentve az ösztönzőket a befektetések és technológiai fejlesztések iránt, s azt eredményezték, hogy az amerikai hajógyártás versenyképessége jelentősen visszaesett világviszonylatban, Washington pedig nem tudja fenntartani flottájának méretét. Az ágazat ráadásul nagyon kevés szövetségi támogatásban részesült – eközben Kínában az amerikaihoz képest sokszoros mértékű és változatos formájú állami támogatások lehetővé tették, hogy Peking domináns szerepre tegyen szert a globális piacon.

Egy tengerésztiszt egy katonai hajó fedélzetéről figyeli, ahogy az amerikai haditengerészet USS Comstock (LSD–45) hadihajója manőverezik 2025. április 25-én

Fotó: Anadolu / Getty Images Hungary

Kína térnyerése az Egyesült Államokkal szemben

Az Egyesült Államok tengeri erejének relatív csökkenése jelentős geopolitikai következményekkel jár. Az amerikai külpolitikai nagystratégia középpontjában Kína feltartóztatása áll, melynek fő színtere az indo-csendes-óceáni régió. A térségben való erőprojekcióhoz kulcsfontosságúak a tengeri kapacitások, s ha ezekben Kína egyértelmű előnyre tesz szert, nagyobb ellenőrzést nyer a kereskedelmi útvonalak felett, védelmi […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2025/09/01/tenger-hajo-egyesult-allamok-kina-del-korea-flotta-haboru/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!