A „nem akarnak dolgozni” és „túl érzékenyek”i minősítések nem többek üres sztereotípiáknál. Hasonlóakat mondtak az 1981-1996 között született Y (milleniál) generációra, meg az azt megelőzőekre is. Bele kell törődni, hogy a „bezzeg a mi időnkben”, „mi még tudtuk, mi a jó”, „a világ a vesztébe rohan”, nosztalgiával átitatott, elfogult megállapítások örökre velünk maradnak.
De azt nem lehet félresöpörni, hogy az 1997-2012 között született Z nemzedék (1995 és 2010 közötti is elfordul)
az első olyan generáció, amely teljes egészében az internet és a digitális technológia világában nőtt fel.
Nem csak az internet előtt (ami az előző, Y nemzedéknek volt új alapélménye), hanem kütyük között szocializálódtak. A Z generáció tagjai már gyerekkoruktól okostelefont használnak, a közösségi média az életük természetes része. Digitális bennszülöttek, ez a körülmény pedig jelentősen befolyásolja, hogyan gondolkodnak magukról, az életről, a munkáról, a kapcsolatokról. Az biztos, hogy gyökeresen másképp, mint a korábbi generációk.
Azt gondolhatnánk, a társkereső- és randi-alkalmazások sokpályás autósztrádát nyitnak a partnerek felé. Ráadásul a tabuk ereje is csökkent. Mégis meglepő jelenség, hogyez a korosztály ritkábban él nemi életet, vagy akár teljesen mellőzi azt. Persze a szexuális aktivitás lanyhulása évtizedek óta megfigyelt tendencia a fejlett, vagy közepesen fejlett országokban,
de a Z generáció körében ez a tapasztalat sokkal kifejezettebb.
A háttérben nyilván okok komplex sorozata áll, de megkerülhetetlen az a lényeges körülmény, – ami a Z nemzedéket annyira megkülönbözteti a többitől –, hogy ezek a fiatalok sokkal több időt töltenek el online, mint valós környezetben, ez pedig a párkapcsolatokra egyértelműen negatívan hat.

Elsőre kecsegtetőnek tűnnek, valójában az online társkeresők rengeteg időt vesznek el, viszont csak ritkán vezetnek személyes találkozáshoz. Ha mégis, jellemzően a történet akkor sem folytatódik.
A randiappok tehát egyáltalán nem segítik a Z generációt. És erre már kezdenek rájönni.
Ezt ki lehet bírni, a közösségi média nyomását, az állandó teljesítménykényszert már nehezebb. A külvilág felé mutatott, hamisan idealizált, írtó menő történetek és szereplők garmadája előbb-utóbb azt a képzetet keltik, hogy ők kevésbé vonzóak, ezért kevésbé alkalmasak szexuális kapcsolatokra. Mivel idejük nagy részét online töltik, ezért szinte kulturális normává válnak a mindenfelől ömlő, a valósággal éppen hogy csak köszönő viszonyban lévő, retusált online reprezentációk, – ami csorbítja önbizalmukat.
Szorongó generáció
Kutatások egyértelműen állítják, hogy a Z generáció tagjai között szembeszökően magas a stressz, szorongás, depresszió aránya. És ez bizony hatással van libidóra is.
Majd bezárul az ördögi kör, mert a szexualitás hiánya meg nem éppen a mentális egészséget erősíti.
Minderre ráerősít, hogy az állandó online jelenlét – nemcsak a közösségi média, hanem a számítógépes játékok és mindenféle online tartalmak – egyfajta illuzórikus biztonságot, saját bejáratú komfortos világot nyújtanak, ami megint csak visszafogja a valódi, fizikai kapcsolatok iránti igényt. Online lenni egyszerűbb és kiszámíthatóbb élvezetet ad, mint egy önbecsülést veszélyeztető, csalódás kockázatát hordozó szexuális kapcsolat.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2026/02/06/z-generacio-szex-digitalis-elet-szingas-covid-meetoo/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!