2024. április 13., szombatMa Ida napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 391,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 402,00 Ft
2024.04.13. Ida Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 391,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 402,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Repedések a jégen: a nagyhatalmak már az Antarktiszért küzdenek

Hirdetés

Repedések a jégen: a nagyhatalmak már az Antarktiszért küzdenek

Kína, Irán és mások is feszegetik a kontinensen szankcionálható tevékenységek határait, és jövőbeli területi igényeket fontolgatnak. Tavaly ősszel Shahram Irani, az iráni haditengerészet parancsnoka bejelentette, hogy Teherán állandó bázis építését tervezi az Antarktiszon, sőt, odáig ment, hogy azt állította, Iránnak valamilyen módon „tulajdonjoga” van a Déli-sarkon.

Novemberben aztán Kína eddigi legnagyobb antarktiszi flottája mintegy 460 fővel érkezett, hogy megépítse az ország ötödik kutatóállomását a kontinensen. Három hónap alatt végeztek a munkával, és az állomás februárban megnyílt. A kontinensen folytatott tevékenységeket szabályozó Antarktiszi Szerződés értelmében Kína terjeszkedése teljes mértékben megengedett.

Az, hogy az új állomás legális, nem akadályozza meg azt a gyanút, hogy a kínai kutatóállomásokon katonai célú, akár megfigyelési tevékenységek is helyet kaphatnak. A kutatóműholdak hétfőn a jégtábla elmozdulásait követhetik nyomon, kedden pedig az ausztráliai erőmozgások feltérképezésére használhatók – írja a Foreign Affars hasábjain megjelent elemzésében Elizabeth Buchanan, a West Point Katonai Akadémia Modern Háborús Intézetének 6633-as projektjének társigazgatója, az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet vezető munkatársa és az Ausztrál Nemzeti Egyetem Nemzetbiztonsági Kollégiumának szakértő munkatársa.

Hirdetés

A nagyhatalmi versengés megjelenése az Antarktisz partjainál szakítást jelentene egy hosszú korszakkal, amelyben a kontinens a nemzetközi együttműködés helyszíne volt. Az 1961-ben hatályba lépett Antarktiszi Szerződés megtiltja a kontinens katonai célú használatát, és ehelyett a tudományos együttműködést támogatja. Az Antarktiszi Szerződések Rendszere néven ismertté vált további megállapodások sorozata sikeresen megtartotta a kontinenst semleges nemzetközi helyszínként. A rendszer azonban most minden eddiginél nagyobb feszültségnek van kitéve.

Vlagyimir Putyin orosz elnök részt vesz a Novatek cég új cseppfolyósított gázzal kapcsolatos tervének megnyitó ünnepségén Murmanszkban, Oroszországban, 2023. júliusában

Vlagyimir Putyin orosz elnök részt vesz a Novatek cég új cseppfolyósított gázzal kapcsolatos tervének megnyitó ünnepségén Murmanszkban, Oroszországban, 2023. júliusában

Fotó: Contributor / Getty Images Hungary

Az Antarktiszról az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánra is el lehet jutni. A tengeren és a tengerparton hatalmas értékes ásványianyag-, kőolaj- és földgázlelőhelyekkel büszkélkedhet. A kontinens a globális kommunikáció szempontjából is központi szerepet játszik, mivel itt a legtisztább a világűr, ugyanis a levegőben lévő nedvesség megfagy, így az antarktiszi földi állomások létfontosságúak a műholdak működtetéséhez.

A Déli és az Északi Sark közötti különbségek

Megfigyelők gyakran vontak párhuzamot az Antarktisz és az Északi-sarkvidék között. A két régió hasonló a felszínen – a Föld szélsőséges pontjai, a sarkvidéki éghajlat. Ugyanazok az országok – nevezetesen Kína, Oroszország és az Egyesült Államok – érdeklődésének tárgyát képezik. Azonban döntő fontosságú, hogy a régiók igazgatása eltérő: az Északi-sarkvidéknek nincs szerződéses rendszere, míg az Antarktisznak van. Földrajzilag az Északi-sarkvidék tengeri terület, míg az Antarktisz kontinentális szárazföld.

Az Északi-sarkvidék nem része a globális közös javaknak; ez egy olyan régió, amelyet nyolc állam vitathatatlan szárazföldi területei vesznek körül. Mindkét világháború és a hidegháború idején az Északi-sarkvidék kulcsfontosságú hadszíntér volt. Irányítását 1996 óta az Északi-sarkvidéki Tanács segíti elő, egy kormányközi fórum, amely a kommunikációt és a környezetvédelmi partnerségeket támogatja. Oroszország 2022 februárjában végrehajtott teljes körű ukrajnai invázióját követően az Északi-sarkvidéki Tanács tagjai úgy döntöttek, hogy szüneteltetik a tanácsban végzett munkájukat, amíg Oroszország elnököl a tanácsban. Az eredmény Oroszország tényleges kivonulása volt az Északi-sarkvidéki ügyekből.

Miután 2023-ban az elnöki tisztség Norvégiára szállt, a tevékenységek újraindultak, de Oroszország részvétele nélkül. Februárban bejelentették, hogy fokozatosan újraindulnak a virtuális munkacsoportok ülései, miután egyes kutatók riadalmat keltettek az orosz sarkvidéki éghajlati adatok hiányának globális következményei miatt.

Az Antarktisznak az Antarktiszi Szerződésnek köszönhetően nem kellett átvészelnie ugyanezeket a nehézségeket. Eredetileg azért hozták létre, hogy az Antarktisz tudományos rezervátumként való kijelölésével megakadályozzák a hidegháborús feszültségek átterjedését a Déli-sarkra.

A kontinensen tilos a katonai tevékenység és a nukleáris fegyverek tesztelése, kivéve, ha az tudományos célokat szolgál.

A szerződő […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/03/28/antarktisz-nagyhatalmi-rivalizalas-kina-egyesult-allamok/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Washington folyamatosan végzi az előkészületeket egy Izrael elleni iráni támadás miatt

Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter és Erik Kurilla, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának parancsnoka az …