Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Új fejezethez érkezhet a török olaj- és gázipar története. A hagyományosan teljes energiaigényét importból fedező Törökország nagy erőkkel dolgozik azon, hogy bővítse kapacitásait mindkét területen. Alparslan Bayraktar, az ország energiaügyi minisztere arról számolt be, hogy a kormány olaj- és gázkutatásról folytat tárgyalásokat Bulgáriával, Irakkal, Líbiával, Türkmenisztánnal és Szomáliával is.
De a sor még nem ért véget, korábbi híradások a Türkiye Petrolleri (TPAO), azaz a Török Kőolajipari Vállalat lehetséges együttműködési partnerei között említették Algériát, Líbiát, Nigert, Malajziát és Venezuelát. Alparslan Bayraktar hangsúlyozta, hogy Törökország célja növelni kapacitásait a külföldi olaj- és földgázkutatásban, elsődlegesen olyan országokban, amelyekkel már korábban megkötöttek energetikai egyezményeket.
Az elmúlt években Törökország folyamatosan növelte befolyását a nemzetközi politikában, ami az ukrajnai háború 2022. februári kirobbanása óta különösen szembetűnő. Tartva attól, hogy a katonai konfliktus átterjed a Fekete-tengerre is, Ankara közvetítő szerepet vállalt a békére irányuló tárgyalásokban. Először 2022. március 10-én , az antalyai diplomáciai fórumon tartottak egyeztetéseket Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter vezetésével. Az ukránokat Dmitro Kuleba külügyminiszter képviselte, Moszkvát pedig orosz kollégája, Szergej Lavrov.
A török erőfeszítések ellenére azonban akkor elakadtak a béketárgyalások.
Növekvő befolyását Törökország az energiaszektorra is kiterjesztené. A kérdés már csak az, hogy sikerül-e Erdogannak regionális energiahatalommá tennie országát. Amellett, hogy intenzíven zajlanak a kormányközi tárgyalások, december közepén Isztambulban nemzetközi kongresszust és kiállítást szerveznek Törökország és a fekete-tengeri olaj és gáz címmel. Az új mezők felfedezése pedig kulcsfontosságú kérdés, ugyanis energiafelhasználásának több mint 90 százalékát importból fedezi az ország. Az energiaügyi miniszter nemrégiben rámutatott, hogy a török energiaigény az elmúlt 20 évben megháromszorozódott, és a következő két évtizedben évente további öt százalékkal emelkedhet.
Terjeszkedés a Fekete-tengeren
Törökország számára a cél az, hogy elsősorban saját régiójában bővítse kapacitásait. Ennek megfelelően a Fekete-tenger az egyik legfontosabb olaj- és gázkutatási területe, mely kedvező földrajzi elhelyezkedése mellett gazdag nyersanyagkészletekkel rendelkezik. 2023-ban az Egyesült Államok szövetségi kormányának földtani intézete (USGS) 2,3 milliárd hordóra becsülte a még feltáratlan, kitermelhető kőolaj mennyiségét, a földgázét pedig 105,5 billió köbméterre.
A Fekete-tenger stratégiai fontosságát a számok is igazolják: a kormány idei adatai szerint a 2020 augusztusában felfedezett Sakarya gázmezőn naponta 9,5 millió köbméter földgázt termelnek ki, ami több mint négymillió háztartás ellátására elegendő. A kitermelt mennyiség a török energiaügyi minisztérium közleménye szerint 2028-ra akár a napi 40 millió köbmétert is elérheti.
Míg a Sakarya a legnagyobb hozamú gázmező, a kőolaj kitermelésben a Szíria és Irak Törökországgal közös határán fekvő Sirnak tartományban található Gabar mező a legjelentősebb, ahol 2025 márciusára a kitermelés elérte a napi 80 ezer hordót.
A fekete-tengeri kitermelés ügyében az ankarai kormány a szomszédos Szófiához fordult. Az energetikai együttműködés Bulgária és Törökország között az 1990-es években indult meg a hidegháború utáni rendszerváltás következményeként, ám egészen 2010-ig a partnerség zömében a villamosáramra terjedt ki. Bő 15 évvel ezelőtt az együttműködést kiterjesztették a földgázra, és Bulgária mint tranzitútvonal egyre jelentősebbé vált.
2023-ban újabb mérföldkőhöz értek a felek: január 3-án a bulgáriai Bulgargaz és a török Botas vállalatok hosszú távú, 13 évre szóló megállapodást írtak alá, amely lehetővé teszi, hogy Szófia cseppfolyósított földgázt (LNG) importáljon szomszédján keresztül – csökkentve az orosz gáztól való függőséget. Bulgáriában ráadásul történelmi mérföldkőnek tekintették az egyezményt, ugyanis az a nagyobb diverzifikációt és az energiabiztonság felé vezető stratégiai elmozdulást jelentette. Fatih Dönmez, Törökország akkori energiaügyi minisztere úgy fogalmazott,
ez az egyik fontos lépés Törökország számára a gázközponttá válás felé.
Alparslan Bayraktar 2025. áprilisi […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!