Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Kína után hamarosan Oroszország is megkezdi az olajkitermeléshez szükséges fúrásokat Afganisztánban, miután a május 13–15. között megrendezett XVI. Oroszország – Iszlám Világ nevű, Kazanyban megrendezett fórumon a tálibok megállapodást kötöttek az orosz Inteko vállalattal. A cégcsoport már korábban is végzett geológiai kutatásokat az országban – számolt be Rusztam Habibulin.
Az afganisztáni orosz kereskedelmi központ vezetője egyúttal azt is bejelentette, hogy az Inteko egy olajfinomítót is tervez felhúzni Afganisztánban, ám annak építési ütemtervét egyelőre nem közölték. A tárgyalások további eredményeket is hoztak, amelyekre nagy sikerként tekintenek a tálibok: a két ország megállapodott abban, hogy tovább bővítik kereskedelmi kapcsolataikat, fokozzák a magánvállalatok közötti együttműködést a kőolaj- és földgázkitermelésben, valamint tervek szerint egy ipari-logisztikai komplexumot is létrehoznak.
Rejtett olajkészletek Afganisztánban?
Afganisztán egyelőre nem olajhatalom. Napi kőolajfogyasztása 50 ezer hordót tesz ki, amelyet olyan országokból importál, mint Irán és Üzbegisztán. Ennek ellenére az országot 2021 augusztusa irányító tálibok hatalmas sikerként könyvelték el, hogy tavaly júniusban 10 nap alatt több mint 80 millió dollárért adtak el mintegy 150 ezer tonna kőolajat.
Az afganisztáni kőolajipar fellendítése koránt sem sikerül volna önerőből. Kína volt, aki elsőként kapott a nemzetközi csapatok kivonulása nyújtotta lehetőségen: 2022-ben a kínai Hszincsiang Közép-ázsiai Kőolaj- és Gázipari Társaság (CAPEIC) 25 éves szerződést írt alá a tálibokkal, amelynek értelmében az első évben 150 millió dollárt, majd 2026-ig összesen 540 millió dollárt fektet be Afganisztán olajiparába.
Noha tavaly kiderült, hogy a befektetés koránt sem halad a tervek szerint – részben a kínai vállalat anyag- és munkaköltségeinek pontatlan becslése, illetve az afgán költségvetési tervezet több hónapos késedelme miatt –, több mint 1100 tonnára sikerült növelni a napi olajkitermelés mennyiségét. És a CAPEIC még nagyobb projekteket tervez, amelyek között további 22 kút ásása is szerepel, hogy a napi kitermelést kétezer tonna fölé emeljék.
Mi lehet Kína célja? Hiszen, ha a kőolajban gazdag országokra gondolunk, Afganisztán koránt sem egy „aranybánya”.
Az Egyesült Államok 2011-ben 962 millió hordóra becsülte a meglévő készletet, ami messze elmarad a nagy kőolajkitermelő országokétól.
A kivonulás után jelentősen megnőtt az ország bányászati vonzereje, ugyanakkor elsősorban stratégiai okai vannak annak, hogy Peking miért csapott le az elsők között Afganisztánra. A két ország mindössze egy 92 kilométer hosszú határon osztozik, ám közelsége miatt a keleti nagyhatalom számára is prioritás Afganisztán stabilitása. De mi a helyzet Oroszországgal?
Moszkva normalizálná kapcsolatait a tálibokkal
Lassan négy év telt el azóta, hogy a tálibok megdöntötték az Asraf Gáni elnök vezette afgán kormányt, ugyanakkor eddig egyetlen állam sem ismerte el hivatalosan a tálib rezsimet. A kérdés továbbra is a nemzetközi közösség fölött lebeg: miként viszonyuljon az új vezetéshez? Ez különösen a nyugati országokat érinti, miközben a keleti hatalmak – élükön Oroszországgal és Kínával – a jelek szerint a kapcsolatok normalizálására törekednek, és de facto elfogadták a tálibok hatalmát. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban még arról is beszámolt, hogy az iszlamisták fontos szövetségest jelentenek a terrorizmus elleni küzdelemben.
Az orosz legfelsőbb bíróság április közepén jelentette be, hogy leveszi a Talibánt a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2025/06/01/afganisztan-oroszorszag-olajkitermeles-foldgaz-talibok/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!