A kérdésre, hogy miért éppen most és ott törtek be az ukránok, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa azt mondta, valószínű, hogy mostanra állt össze az az ukrán elképzelés, amely néhány jól felszerelt gépesített lövészdandár átdobásával elképzelhetőnek tartotta a terv megvalósítását. Persze ehhez iszonyú alaposan elő kellett azt készíteni, felderíteni a térséget, megszervezni a támadást segítő tüzérségi és légvédelmi támogatást, illetve biztosítani az utánpótlást.
Része lehetett az ukrán tervnek, hogy elemzéseik szerint a frontnak és a határnak talán ezen a szakaszán volt a leggyengébb az orosz katonai jelenlét, védelem. Tálas Péter szerint a behatolásban három gépesített lövészdandár vehetett rész, mintegy 6-10 ezer emberrel, ebből 3500 lehet bent orosz területen. Előttük az ukrán felderítők és szabotázsokra kiképzett egységek már 30 kilométeres mélységig behatoltak és hajtottak végre rajtaütéseket. Mindettől az egész akciót igen látványossá tették a külvilág és a média számára.
Akár hónapokig eltarthat a betörés megállítása
Mintegy 140-150 kilométeres az a frontszakasz, amelyet az oroszoknak nagyon gyorsan meg kellene saját csapataikkal erősíteni, hogy stabilizálni tudják a határnak ezt a részét, és megakasszák a további ukrán előrenyomulást. Az ukránok egyébként azonnal elkezdték a védőállások kialakítását, ami azt jelenti, hogy minél később veszik fel az oroszok a harcot, annál nehezebben tudnak majd áttörni, hiszen beásott vonalak mentén az előny a védekezőknél van.
A kérdésre, hogy miért ilyen lassú az orosz haderő átcsoportosítása, Tálas Péter azt válaszolta, vélhetően nem mernek nagyobb egységeket, menetoszlopokat, hanem csak szakasznyi katonákat mozgatni, hogy ne tegyék ki őket nyílt és könnyű célpontnak. Friss nyugati katonai hírszerzési adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy az oroszok jelenleg csak egy 80 kilométeres szakaszon tudnak védekezni, szemben a szükséges 150 kilométerrel.
Ugyancsak fontos, hogy egyelőre nem friss, hanem a front másik részéről átvezényelt egységeket küldtek oda, viszont tény, hogy egyelőre az ukránok sem tudnak beljebb nyomulni.
Az ukrán kommunikációs szabadság
Az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az ukránok ügyesen használják ki a helyzetet, mert egyáltalán nem kommunikálnak róla semmit. Ennek azért van jelentősége, mert ha végül mégis ki kell vonulniuk, akkor azt is pozitívan tudják majd eladni, hiszen lám-lám, megpróbáltuk, bejutottunk, eddig tartottuk magunkat. Amíg pedig orosz területen vannak, azzal azt érzékeltetik, hogy bizony más régiókban is lecsaphatnak, ugyanez a betörés máshol is elképzelhető az 1000 kilométeres orosz–ukrán front mentén.
Lényeges az is, hogy ukrán reguláris erők először foglaltak el orosz területeket, ami a II. világháború óta nem történt meg sem a Szovjetunióval, sem pedig Oroszországgal. Magával a ténnyel pedig tesztelni tudja Kijev, hogy a nemzetközi szereplők mit szólnak ehhez a lépéshez. Az USA és a nyugati szövetségesek úgymond pozitív semlegességet vettek fel, azaz Washington jelezte, a lépés nyomán sem változtatnak Ukrajna-politikájukon, és azon sem, hogy hol és hogyan használhatók fel az Ukrajnának átadott amerikai […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!