Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Kedden megírtuk, hogy a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozó Vlagyimir Putyin orosz elnök együttműködési lehetőségeket ajánlott az Egyesült Államoknak, beleértve egy 15 milliárd dolláros közös alumíniumgyártási projektet és a ritkaföldfémkészletek kiaknázását.
Kosztur András szerint egy ilyen alku – ha egyáltalán létrejön azok után, hogy Washington megegyezett Kijevvel – mindkét fél számára kockázatokat rejt. A kutató arra hívta fel a figyelmet: Oroszországnak már az elmúlt években is problémát jelentett, hogy számos kiemelt szektorban nem csupán a nyugati vevőkre volt rászorulva – ezt még könnyebb megoldani –, hanem a nyugati cégek befektetéseire és technológiai tudására is.
„Ennek a pótlása hosszú, de elkerülhetetlen feladat, ha Moszkva gazdasági téren is függetlenségre törekszik. Ha egy kulcságazatba ismét amerikai tőkét és vállalatokat engednek be, azzal éppen ezt a technológiai önállósodást és importhelyettesítést hátráltatják” – mondta Kosztur András az Indexnek.
Ugyanakkor kifejtette: Kína példája alapján látható, hogy jelentős amerikai gazdasági érdekek esetén Washington jóval óvatosabb az új szankciók bevezetésében. Így az amerikai befektetések biztosítékként is szolgálhatnak Moszkva számára, és korlátozhatják az Egyesült Államok mozgásterét.
A kutató arra is figyelmeztetett, hogy nem kizárható:
az oroszok csupán elterelést alkalmaznak, és nyitottságot mutatva igyekeznek olyan helyzetet teremteni, amelyben a tárgyalások megszakadása – ami nem feltétlenül lenne rossz Moszkvának – nem az ő hibájuknak tűnne.
Kosztur András szerint ráadásul Oroszország az amerikaiaknak tett jó ajánlatokkal Ukrajna pozícióját is gyengítheti Washington szemében.
A XXI. Század Intézet vezető kutatója úgy véli, Putyin ajánlata látszólag ellentmond az orosz külpolitikai stratégiának, amely az elmúlt években a Nyugattól Dél és Kelet felé fordult. Várható volt azonban, hogy amikor lehetőség adódik, Oroszország újraépíti a nyugati kapcsolatok egy részét, hogy elkerülje a Kínával szembeni egyoldalú függőséget.
Moszkva vélhetően lehetőséget lát a jelenlegi helyzetben arra, hogy diverzifikálja kapcsolatrendszerét, és a globális Dél államainak többségéhez hasonlóan minden fontos szereplővel fenntartson egyfajta pragmatikus viszonyt. Egyelőre nincs jele annak, hogy az amerikai–orosz közeledés az orosz–kínai kapcsolatok rovására menne, már csak azért sem, mert eddig az amerikai–kínai konfrontáció sem bontakozott ki olyan élesen, mint ahogyan azt sokan talán várták
– fogalmazott a kutató.
A béke kulcskérdés lenne Európának
A háború alatt először Moszkva, Washington és Peking együtt szavazott az ENSZ Biztonsági Tanácsában, elfogadva a semleges hangvételű, a háború lezárását szorgalmazó, Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozatot. Az Index kérdésére, hogy ez jelezhet-e egy újfajta együttműködést a három nagyhatalom között, Kosztur András azt válaszolta:
Erről egyelőre nehéz biztosat mondani, de felfoghatjuk jelzésértékűnek is abból a szempontból, hogy a világ erőviszonyai és kapcsolatrendszerei megváltoztak. Úgy tűnik, az amerikaiak előreugrottak néhány évet, és a régi rend maradványainak védelmezése helyett az új viszonyokhoz igazodva próbálnak minél előnyösebb pozíciókat szerezni, ezzel lépéskényszerbe hozva a többieket is. Ez persze csak az egyik lehetséges olvasat – ha kiderül, hogy pontosan mit is tervez az USA Kínával kapcsolatban, akkor okosabbak leszünk. Ugyanakkor egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy az amerikaiak valóban a konfrontációt, és nem a kiegyezést választják majd Peking esetében is.
A XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint az Egyesült Államok és Oroszország kiegyezése jó eséllyel lezárná a háborút, bár nem zárható ki, hogy az Európai Unió és az ukrán vezetés ellenállna. Amerikai segítség nélkül azonban nehezen elképzelhető, hogy sokáig kitartanának. Így Kijev számára is kedvezőbb lehet, ha enged, és a tárgyalások keretein belül próbál jobb pozíciókat kiharcolni, hiszen a katonai megoldás már amerikai támogatással sem bizonyult járhatónak.
Ha sikerülne megállapodni a háború végéről, Európa biztonsági helyzete is javulhatna. De ha Oroszország és az Egyesült Államok megállapodása csak kettőjükre vonatkozna, miközben az ukrajnai konfliktus továbbra is fennmaradna, az kockázatokat jelentene a kontinens számára is, hiszen fokozná az európai országok belesodródásának veszélyét. Jelenleg azonban csekély az esélye annak, hogy az USA úgy vonuljon ki a konfliktusból, hogy azt legalábbis ne fagyasztotta volna be – ha már esetleg megoldani nem is sikerül
– […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!