Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mivel az eddigi államfő, Klaus Iohannis második ciklusa miatt nem indulhat, ezért Romániának mindenképp új elnöke lesz, Iohannis eddigi helyére pedig sokan pályáznak:
a románok összesen 14 jelölt közül választhatnak, akik közül ötnek reális esélye is lehet a győzelemre.
Ráadásul az elnökválasztás tétjét az is emeli, hogy az elnökválasztás első fordulója után tartják a parlamenti választást, így egy jó vagy egy rossz szereplés befolyással lehet a parlamenti választásra is.
Ennek ellenére a kampányok a Romániában is ismert európai problémák, mint az infláció, gazdasági helyzet, vagy az országra jellemző korrupció, államháztartási hiány, valamint az elvándorlás helyett sokszor inkább személyeskedésről szól, ahol a jelöltek egymásra mutogatva próbálják elmondani, hogy a másik miért lenne rosszabb nála – a kampányok ennek megfelelően inkább szólnak a jelöltek különböző botrányairól, mintsem szakpolitikai javaslataikról.
Az első hely már biztos, a kérdés, ki lesz a kihívó
Az már a választás előtt borítékolható, hogy két hét múlva a románok ismét szavaznak majd az elnökválasztás második fordulójában: ahhoz, hogy valaki már az első forduló után megszerezze az elnöki palota kulcsát, a szavazók több mint 50 százalékának kéne rá szavaznia, de ettől jelenleg mindegyik jelölt távol áll. Ráadásul miután a Caucescu-rendszer bukása után Románia ismét demokrácia lett, egyik jelöltnek sem sikerült még az első fordulóban megnyernie az elnökválasztást.
Ugyan a közvélemény-kutatások nem túl megbízhatók, – mivel a jelöltek között akár 10 százalékpontos (!) szórást is mutatnak a különböző kutatóintézetek, ráadásul ezenkívül is pontatlanok, gyakoriak a választásokon a meglepetések –, az szinte biztosnak tűnik, hogy a posztkommunista–nacionalista Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, egyben a jelenlegi kormány miniszterelnöke, Marcel Ciolacu nyerheti az első fordulót.
Ciolacu a jelöltek közül az egyedüli, akit minden kutatás 20 százalékpont felett mér, ráadásul a PSD elnökjelöltjei 1992 óta minden elnökválasztáson bejutott a második fordulóba – 1990-ben csak azért nem, mert az első közvetlen elnökválasztás egyfordulós volt – , ahol egyébként rendre alulmaradnak – legutóbb a 2000-res elnökválasztás után sikerült elnököt adniuk.
Ciolacu, csakúgy mint az egész PSD, egy gazdaságilag baloldali, ám szociálisan konzervatív platformot képvisel, gyakran populista kijelentésekkel és ígéretekkel.
Kampánya során az egyik nagy ígérete az volt, hogy letöri az osztrákok vétóját és Románia csatlakozhat majd a schengeni övezethez – ez pedig a választás előtt teljesült is.
Azonban valószínűtlen, hogy 2024-ben szakad meg az eddigi hagyomány, hogy a PSD jelöltje bejut a második fordulóba, ahol végül egy PSD-ellenes népszavazássá alakított kampány keretében alulmarad kihívójával szemben.
Elitellenes populista, technokrata katona, korábbi tévés és egykori NATO-főtitkár
Mint írtuk, Ciolacu második fordulóba való bejutása borítékolható, így a kérdés az, hogy a második fordulóban ki lesz a kihívója. Ezért pedig nagy verseny folyik, hiszen a kutatások szerint négynek lehet erre esélye.
Az egyik legesélyesebb jelölt, akinek ez sikerülhet, a szélsőjobboldali–nacionalista AUR-elnök, George Simion, aki korábban még arról beszélt, hogy ő lenne a román Orbán Viktor, de példaképének tekinti Donald Trump amerikai elnököt, Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt, valamint Jaroslaw Kaczynskit, a lengyel PiS elnökét.
Simion egy érdekes figurája a román politikának. Politikai karrierje előtt két fociultra megalakításában is részt vett, ezenkívül pedig több erőszakos tüntetés vagy politikai performansz köthető a nevéhez – például amikor 2009-ben Ion Iliescu könyvbemutatója során gyertyát gyújtott a háza előtt vagy pénzt dobált a korábbi elnökre, de a magyarok számára az úzvölgyi katonatemetőnél folytatott akciója miatt leginkább ismert.
Elitellenes-populista pártját 2019-ben alapította, majd 2020-ban be is jutottak a román parlamentbe, ahol többször is káromkodva szólalt fel, de volt, hogy megtámadta a korábbi energiaügyi minisztert. A koronavírus-járvány idején karanténellenes tüntetéseket rendezett, miközben tagadta a koronavírus létét.
Mostani kampányában pedig többek között azt ígéri, hogy akik rá szavaznak, 35 ezer euró értékű lakást kaphatnak.
A kampány során az egyik leginkább vele kapcsolatban felmerülő kérdés, hogy Ukrajnából és Moldovából is kitiltották, amiért orosz kémekkel találkozhatott, amit ő tagad, szerinte pro-román nézetei miatt döntöttek így a két országban – karrierje elején egyébként azt követelte, hogy Moldova mellett a korábban Romániához tartozó ukrán területek kerüljenek vissza az országhoz. Ukrajna kapcsán egyébként azt ígéri, hogy ugyan továbbra is támogatni fogja honvédő háborújában, de a fegyverszállítást leállítja, és Donald Trump béketervét már most támogatja.
A kutatások 16,2–21,2 százalékpont közé mérik.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!