Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Kambodzsában soha nem létezett a nyugati értelemben vett demokrácia, ami nagyrészt történelmi okokra vezethető vissza. A kambodzsai uralkodók abszolút hatalmát, istenkirályi létét még az 1863-ban megérkezett francia gyarmati adminisztráció sem kérdőjelezte meg, de a második világháborús japán megszállás ezen szintén nem változtatott.
1945 után a függetlenség kivívásával párhuzamosan elindult egyfajta demokratizációs folyamat, amelynek Norodom Szihanuk király uralma alatt 1953 és 1970 között egy jobboldali önkényuralmi rendszer megszilárdulása vetett véget, amelyet 1970-ben puccsal váltott Lon Nol tábornok katonai diktatúrája. Szihanuk igyekezett távoltartani országát a vietnámi háborútól, miközben Lon Nol alatt Kambodzsa az USA támogatását élvezte. Az 1968-ban kirobbant kommunista felkelést követően, 1975-ben a polgárháborús győzelem jegyében a vörös khmerek vették át a hatalmat, akik a korábbiaknál is szélsőségesebb és erőszakosabb rendszert hoztak létre.
A népirtó rezsim
Pol Pot, a Párizsban és Phnom Penhben tanult kommunista aktivista vezette a kezdetben a vietnamiak támogatását élvező vörös khmereket, akik átvették a hatalmat Kambodzsában 1975 tavaszán. A rezsim kiürítette a városokat, és milliókat kényszerített vidékre a „Zéró év” elnevezésű radikális kampány részeként. A mozgalom célja Kambodzsa történelmének eltörlése és egy osztály nélküli, agrártársadalom létrehozása volt. A kormányzat egy agrárszocialista társadalmat kívánt létrehozni a városok erőszakos kiürítésével és olyan radikális politikák végrehajtásával, amelyek megszüntették a nyugati hatásokat az országban. Ez magában foglalta a magántulajdon eltörlését és a kollektív gazdálkodás létrehozását is. A brutális átalakítás széles körű atrocitásokhoz vezetett.
A Sztálin és Mao Ce-tung tanításait is megfogadó, mindenkiben ellenséget látó Pol Pot és a vörös khmer rezsim rendszeresen kivégeztette az etnikai kisebbségeket, köztük a cham muszlimokat, vietnamiakat és kínaiakat, valamint értelmiségieket, szakembereket, vallási vezetőket és feltételezett politikai ellenfeleket. Később a gyerekkatonákat előszeretettel alkalmazó vezetés már saját kádereit sem kímélte, a belső tisztogatás állandósult.
Miután Vietnammal elmérgesedett a viszony, 1979-ben a vörös khmerek rendszerét a vietnami hadsereg megdöntötte, ami Pol Pot visszavonulásához vezetett a dzsungel által borított thai határvidékre, ahol 1997-es letartóztatásáig gerillaműveleteket folytatott. Az igazi felelősségrevonást elkerülve – miután egy alvezére letartóztatta – házi őrizetben halt meg 1998-ban. Uralkodásának öröksége mély traumát jelent Kambodzsa számára, amely továbbra is szembesül e sötét múlt hatásaival, miközben a társadalom jelentős része máig küzd a történtek feldolgozásával.
1975 és 1979 között a különböző becslések szerint 1,2-2,8 millió ember, vagyis Kambodzsa lakosságának mintegy 25 százaléka halt meg Pol Pot uralma alatt.
A pontos számot nehéz meghatározni a tömegsírok, a hiányos nyilvántartások és az általános káosz miatt, de az évtizedek óta tartó törvényszéki és demográfiai kutatások szűkítették a becsült tartományt. A legfrissebb kutatások körülbelül 1,7-2 millióra becsülik azoknak a számát, akik a gyilkos rezsim idején veszítették életüket.
A vietnami csapatok 1978. december 25-én szállták meg Kambodzsát, majd 1979. január 7-én elfoglalták Phnom Penh-t, véget vetve Pol Pot uralmának. A népirtás mértéke csak a beavatkozás után vált világossá, amikor a hatóságok tömeges kivégzések és sírok bizonyítékait tárták fel országszerte.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!