Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Miközben az orosz hadsereg a múlt héten világméretű hadgyakorlatot indított – amelyre széles körben az Egyesült Államok elleni erődemonstrációként tekintenek –, Vlagyimir Putyin elnök világossá tette, hogy szerinte melyik ország áll Moszkva mellett – írja a CNN.
A nyitóbeszédében Putyin azt mondta, hogy 15 „baráti” nemzet kíséri figyelemmel a – Moszkva állítása szerint – mintegy 90 ezer katonát és több mint 500 hajót és repülőgépet, amelyeket az elmúlt 30 év legnagyobb ilyen jellegű gyakorlatára mozgósítottak. Putyin szerint azonban Oroszország mellett csak Kína vesz részt benne aktívan.
„Különös figyelmet fordítunk a baráti országainkkal való együttműködés erősítésére. Ez különösen fontos ma, a világszerte növekvő geopolitikai feszültségek közepette” – mondta az orosz vezető.
Az Ocean–2024 elnevezésű hétnapos gyakorlat, amely hétfőn ért véget, a legújabb az Oroszország és Kína közötti katonai gyakorlatok és közös járőrözések sorában, amelyek Putyin és Hszi Csin-ping katonai együttműködés szorosabbra fűzésére tett fogadalmainak nyomán jöttek létre.
Az orosz hadsereg szerint Kína több hadihajót és 15 repülőgépet küldött Oroszország távol-keleti partjainál lévő vizekre az Ocean–2024 miatt. Emellett ebben a hónapban a kínai és az orosz erők a Japánhoz közeli vizeken tartott közös haditengerészeti gyakorlatok során elmélyített stratégiai koordinációt hirdettek, és ötödik alkalommal tartottak közös tengeri járőrözést a Csendes-óceán északi részén.
A nyár folyamán számos közös gyakorlatot tartottak, többek között Alaszka közelében – ahol az amerikai és kanadai erők először fogtak el együtt orosz és kínai bombázókat –, valamint a Dél-kínai-tengeren, egy olyan létfontosságú vízi úton, amelyre Peking szinte teljes egészében igényt tart, és ahol a geopolitikai feszültségek rohamosan nőnek.
Ezt a koordinációt egyre nagyobb aggodalommal figyeli Washington, amely hónapok óta azzal vádolja Kínát, hogy kettős felhasználású exporttal, például szerszámgépekkel és mikroelektronikával támogatja Oroszország védelmi szektorát. Ezt azonban Peking tagadja, és továbbra is azt állítja, hogy semleges az orosz-ukrán konfliktusban.
Az ukrajnai háború eközben folytatódik, a fenyegetések pedig fokozódnak, ráadásul Putyin arra figyelmeztette a NATO vezetőit, hogy a nagyobb hatótávolságú nyugati rakéták használatára vonatkozó korlátozások feloldására – amelynek köszönhetően Kijev Oroszország mélyére is csapást mérhetne – háborús cselekményként tekintene.
A legutóbbi orosz-kínai hadgyakorlatok a szakértők szerint illeszkednek a két ország közötti, több mint egy évtizede tartó fokozott katonai koordináció mintájába. A nagyfokú globális feszültségek idején – többek között Oroszország ukrajnai háborúja, Kína dél-kínai-tengeri agressziója és a Tajvan szigetére vonatkozó igényei miatt – azonban azt is aláhúzzák, hogy Moszkva és Peking egyre inkább úgy tekint egymásra, mint az erő kivetítésének kulcsára.
A közös hadgyakorlatok azt a kérdést is felvetik, hogy a két atomfegyverekkel rendelkező hatalom, amely szerződés szerint nem szövetséges, képes-e együtt fellépni egy esetleges jövőbeli konfliktusban.
Oroszország és Kína demonstrációjának egyértelmű közönsége van
A lap felidézte, hogy a két óriási szomszéd közötti kapcsolat sosem volt egyszerű. Moszkva és Peking egykor ellenségek voltak, akik 1969-ben határkonfliktust vívtak egymással. Az elmúlt évtizedekben azonban erőteljes fegyverkereskedelem alakult ki a két fél között, Hszi és Putyin szorosabbra fűzte a kapcsolatokat, a katonai koordináció pedig fokozódott.
A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) adatai szerint 2014 és 2023 között a két hadsereg évente legalább négy, de akár tíz közös hadgyakorlatot vagy járőrözést is tart, beleértve a más országokkal közös többoldalú gyakorlatokat is. Júliusig már hét ilyen tevékenység volt csak az idén, a CSIS adatai szerint azonban az augusztusi és szeptemberi gyakorlatok 11-re emelték az összlétszámot.
A megfigyelők szerint ezek a gyakorlatok és járőrözések egyre összetettebbek lettek, ráadásul a világ egyre távolabbi részein zajlanak. A CSIS kutatói szerint az Alaszka közelében idén júliusban elfogott kínai és orosz repülőgépek ugyanarról az orosz légibázisról szálltak fel. Ilyen még soha nem fordult elő korábban, ráadásul ez volt a partnerek első közös légi járőrözése is a Csendes-óceán északi részén.
„Nem olyan interoperábilisak, mint a NATO-szövetségesek, de javítják és megszilárdítják ezt a stratégiai partnerséget vagy összehangolást” – mondta Alexander Korolev, az Új-Dél-Walesi Egyetem (Sydney) politikai és nemzetközi kapcsolatok vezető oktatója.
A lap szerint Oroszország és Kína összefogásának demonstrációjának egyértelmű közönsége van: az Egyesült Államok és szövetségesei.
Putyint és Hszi Csin-pinget az a közös nézet hozta […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!