2022. január 17., hétfőMa Antal napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 354,00 Ft | USD: 309,00 Ft | CHF: 339,00 Ft
2022.01.17. Antal Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 354,00 Ft | USD: 309,00 Ft | CHF: 339,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Oroszország a rendszerváltást követően

Hirdetés

Oroszország a rendszerváltást követően

A kilencvenes éveket sokan Oroszország elvesztegetett évtizedének szokták nevezni. Az ország 1991-es költségvetési hiánya a bruttó hazai termék (GDP) egynegyedét tette ki. A GDP mintegy hatodával esett vissza. A gorbacsovi örökség és a piacgazdasági átmenet leküzdése érdekében a Nemzetközi Valutalap (IMF) szakértői úgy vélték, hogy a neoliberális recept alkalmazható az orosz gazdaság esetében is. Ez a fajta monetarista-neoklasszikus nézőpont az orosz elitben is népszerű volt. Az úgynevezett „sokkterápiával” megkezdődött az árliberalizálás, a dereguláció, a privatizáció és az orosz piacok megnyitása a külföldi tőke előtt. Fontos lépés volt a dolgozói és munkástulajdon felszámolása.

A reformok azonban rövidesen elakadtak a kommunista többségű parlament, a duma ellenállása miatt. Jelcin folyamatosan cserélgette minisztereit, a leváltott vezetők helyét az üzleti életből jött igazgatók vették át, beindult a menedzserbürokrácia. Az állami irányítás gyakorlatilag vállalatigazgatók kezébe került, akik a privatizációk során a saját kényük-kedvük szerint sajátították ki az állami tulajdont. A sokkterápia rövidesen csődöt mondott. 

Az infláció kilőtt és meghaladta a 200 százalékot, miközben a havi átlagbér 1995-ben csak 120 dollár volt, ami alacsonyabb volt a románnál, és alig több mint egyharmada volt a cseh és a magyar béreknek.

Hirdetés

Az orosz ipar tartozott a világ élmezőnyéhez, ha fenntartása rendkívül költséges, hatékonysága pedig silány volt. A kialakuló piacgazdaságban súlyos deficit volt képzett munkaerőből. A halálozási ráta eközben döbbenetesen romlott. A csalódott, jövőkép nélküli lakosság körében ismét egyre népszerűbb lett a Kommunista Párt, amely a soron következő választásokon már a legerősebb frakcióval rendelkezett.

Borisz Jelcin beszéde a puccs leverése után 1991. augusztus 21-én

Borisz Jelcin beszéde a puccs leverése után 1991. augusztus 21-én

Fotó: Wojtek Laski / Getty Images Hungary

A kezdeti posztszovjet időkben a korrupció mértéke és a szervezet bűnözés a fénykorát élte. Nem sok idő kellett hozzá, hogy a vállalatvezetők legyenek a privatizáció legnagyobb nyertesei, vagyis nem túl bonyolult módszerekkel megkaparintották az állami vállalatok zömét. 1996 környékén pörgött fel a magánosítás. A dolog az ún. kuponos privatizációval indult, amikor mindenki 10 ezer rubel értékű részvénytulajdonra feljogosító kupont kapott. Viszont a tehetősek, bennfenntesek villámgyorsan felvásárolták a kuponokat és egy-egy gazdag vállalkozó kezében hihetetlen vagyonok halmozódtak fel. 

Ekkor jelentek meg az oligarchák (Berezovszkij, Hodorkovszkij, Gyeripaszka, Roman Abramovics). Birodalmuk pénzügyi szilárdságát eleinte a kőolaj kereskedelem magánosítása biztosította, majd ráfordultak a bankszektorra, ahol nem egyszer 100 százalékot is meghaladó állampapír hozamokat értek el.

Miközben a legnagyobb állami cégek ügyes trükközése eredményeként szinte semmi adót nem fizettek, addig az állam számára egyre nagyobb gondot jelentett már a pár tíz dolláros nyugdíjak  kifizetése is.

Az évek alatt sokasodó és halmozódó problémák 1998-ra csúcsosodtak ki, amikor is beütött egy nemzetközi pénzügyi válság, és Oroszország csődöt jelentett. Sokan a piacgazdasági átmenet orosz megvalósításában látták a problémát.

Mindenképpen váltásra volt szükség. Ezért a krach után olyan rendszerszintű változásokat hajtottak végre, amelyek eredményeként a következő évtizedben 7 százalékos éves növekedés sem volt ritka. Az államcsőd következtében lényegében kivonultak a külföldi befektetők az állampapír piacról, így Moszkvának máshonnan kellett előteremtenie a bevételeket, ezért elkezdték emelni az adókat.

A következő években jelentősen csökkentették a vállalatok állami dotációját, és az oligarchákat is a tisztességes adózásra kényszerítették. Jelcin második mandátumaának vége felé – 1999 augusztusában – […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2021/12/26/oroszorszag-a-rendszervaltas-utan/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Metró elé lőktek egy nőt Brüsszelben

Metró elé löktek egy nőt egy brüsszeli metróállomáson. A rendőrség szerint szándékos gyilkossági kísérlet történhetett, …