Október 23-án, csütörtökön találkoztak az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői, hogy az október 1-i informális találkozó után ezúttal már formális keretek között tárgyaljanak, és egyezzenek meg több fontos kérdésről.
A napirend pedig elég sűrű volt, így az is felmerült, hogy az egynaposra tervezett csúcson nem tudnak mindenről megállapodni és pénteken is visszajöhetnek a tagállami vezetők az Európai Tanács épületébe.
Ezt végül elkerülték, mivel a hét téma ellenére viszonylag hamar sikerült lezárni a csúcsot – még este tizenegy előtt véget ért a délelőtt tízkor kezdődő Európai Tanács-ülés, ahol az ukrajnai háborútól a közel-keleti helyzeten át egészen a környezetvédelemről és bürokratikus terhek csökkentéséről, a versenyképességről, Moldováról, a lakhatásról és a migrációról is tárgyaltak a tagállamok állam- és kormányfői.
Nem most fog hozzájutni Ukrajna a befagyasztott orosz vagyonokhoz
Pedig a csúcs nem úgy kezdődött, hogy az még akár csütörtökön véget érhet: miután a tagállamok vezetői meghallgatták és tárgyaltak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, még Orbán Viktor távollétében sem sikerült könnyen megállapodni minden kérdésről az ukrajnai háború kapcsán.
Ugyan a helyzetet könnyítette, hogy a magyar miniszterelnök előre jelezte, hogy ő nem fogja támogatni Ukrajna kapcsán a közös konklúziót – ami sorozatban immáron már a negyedik ilyen formális EU-csúcs –, emiatt nem kellett kompromisszumot keresni a Orbánnal, egy kérdést leszámítva pedig már a csúcs előtt megállapodtak a tagállamok.
Ugyanakkor az Európai Unió területén befagyasztott orosz vagyonok felhasználásával kapcsolatban csak nagyon nehezen sikerült a tagállamok vezetőinek kompromisszumra jutniuk.
Ráadásul mint az Ukrajnáról meghozott konklúzióról szóló cikkünkben is megjegyeztük, a végül mindenki – leszámítva Magyarországot – által elfogadott szöveg olyan homályosan fogalmaz, hogy az semmilyen konkrétumot nem tartalmaz.
A konklúziótervezetben még az szerepelt szögletes zárójelben, hogy az Európai Tanács felszólítaná az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki, hogyan lehetne az immobilizált orosz vagyonokat felhasználni, de a végső szövegben ennyiből csak annyi maradt, hogy a tagállamok vezetői felkérik a bizottságot, vizsgálja meg és dolgozzon ki javaslatokat, milyen pénzügyi lehetőségek vannak Ukrajna további támogatására.
Ennek oka, hogy Bart De Wever belga miniszterelnöknek több aggálya is van a Bizottság által korábban felvetett tervvel, amiket a csúcson nem sikerült elsimítani – így emiatt lényegében abban maradtak, majd a következő, december 12-ra tervezett csúcson térnek vissza a témára.

A csúcsot lezáró sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök, és António […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!