Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az ukrajnai hárorú kitörése óta számos nyugati vezető kifejezte aggodalmait, hogy országaik hamarosan az orosz agresszió célpontjaivá válhat. 2024 februárjában nagy port vert fel, hogy Emmanuel Macron francia elnök is megkongatta a vészharangot, és arról beszélt, hogy Oroszország „a következő néhány évben” megtámadhatja a NATO-tagállamokat is. Macron azzal is heves vitát váltott ki, hogy nem zárta ki, hogy nyugati csapatokat küldjön Ukrajnába.
Nem mindenki hisz abban, hogy ha Putyin győz Ukrajnában, akkor tovább is fog menni. Sokan továbbra is szkeptikusak, és azt állítják, hogy az orosz diktátor csak Ukrajna esetében érdekelt. Mások az orosz hadsereg jól dokumentált nehézségeire mutattak rá, mint bizonyítékra, hogy a NATO elleni bármilyen orosz támadás katonai öngyilkossággal érne fel. Ezek az érvek azt tükrözik, hogy a Nyugaton sokan alapvetően nem értik meg az orosz invázió valódi indítékait és a Vlagyimir Putyin birodalmi ambíciói által jelentett fenyegetés természetét – írja az Atlantic Council számára készült elemzésében Peter Dickinson, a kutatóközpont munkatársa.
Amikor Putyin 2022 februárjában megindította az inváziót Ukrajnába, kezdetben igyekezett azt az „ukrán nácik” és a NATO terjeszkedése elleni védelmi intézkedésként beállítani. A konfliktus kibontakozásával azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Kreml egy régimódi gyarmati háborút folytat a birodalmi terjeszkedés érdekében.
2022 nyarán Putyin egyenesen Nagy Péter orosz cár XVIII. századi birodalmi hódításaihoz hasonlította invázióját. Hónapokkal később négy ukrán tartomány annektálását hirdette meg, miközben „történelmileg orosz földnek” nyilvánította őket. Azóta azt állította, hogy „az emberiség történetében soha nem létezett Ukrajna”, és utasítást adott arra, hogy az ukrán nemzeti identitás minden nyomát ki kell irtani Ukrajna Kreml ellenőrzése alatt álló területeiről.
Egyértelműek a történelmi motivációk
Putyin történelmi motivációi talán a legközvetlenebbül a Tucker Carlsonnak adott interjújában váltak nyilvánvalóvá. Míg Carlson nyíltan arra biztatta Putyint, hogy a NATO-t és az Egyesült Államokat hibáztassa az invázióért, az orosz uralkodó inkább félórás történelmi előadásba kezdett, amely a jelenlegi háború eredetét határozottan a távoli múltba helyezte. Ahelyett, hogy az invázióját a mai geopolitika szempontjából próbálta volna igazolni, Putyin inkább azzal érvelt, hogy Ukrajna történelmileg orosz, és ezért legitim célpont.
Putyin dermesztő álma a „történelmileg orosz földek” visszaszerzéséről számos országot azzal fenyeget, hogy Ukrajna sorsára jut – véli a szakértő. A Kreml erős embere hírhedt arról, hogy siratja a Szovjetunió összeomlását, de revizionista ambíciói valójában túlmutatnak az egykori állam határain. Putyin számos alkalommal hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a Szovjetunió valójában az Orosz Birodalom folytatása volt, míg a Szovjetunió bukása „a történelmi Oroszország szétesését” jelentette. „Ami 1000 év alatt felépült, az nagyrészt elveszett” – nyilatkozta még 2021 decemberében.
Putyint sem kizárólag az a mélyen gyökerező vágya motiválja, hogy visszafordítsa Oroszország birodalmi hanyatlását. Az ukrajnai inváziót a nyugati dominancia korszakának letöréséért és egy új, többpólusú világrend megteremtéséért folytatott harcnak is tekinti. Miután évtizedekig Oroszország csökkent státuszáról és a posztszovjet időszak vélt megaláztatásairól beszélt, most az ukrajnai háborút a Pax Americana elleni harcként próbálja beállítani, hogy a nemzetközi kapcsolatok jövőjét alakítsa. Putyin úgy véli, hogy az Ukrajna feletti győzelem döntő áttörést jelentene, amely
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!