2024. június 15., szombatMa Jolán napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 397,00 Ft | USD: 371,00 Ft | CHF: 416,00 Ft
2024.06.15. Jolán Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 397,00 Ft | USD: 371,00 Ft | CHF: 416,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Népirtás készülődik Szudánban megint, amikor a világ éppen másfelé figyel

Hirdetés

Népirtás készülődik Szudánban megint, amikor a világ éppen másfelé figyel

2006 áprilisában, egy verőfényes délutánon emberek tömege özönlött az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban található National Mall térre, hogy olimpiai sportolókkal, feltörekvő politikuscsillagokkal és hírességekkel együtt kiálljanak a Dárfúr régióban tomboló erőszakkal szemben. Illinois állam szenátora, bizonyos Barack Obama is beszédet mondott a megjelentek előtt, amiben felhívta a figyelmet arra, hogy Amerika továbbra is a világ vezető hatalma, ezért

„ha mi cselekszünk, mindenki cselekedni fog.”

Hirdetés

Még ugyanazon a héten, egy másik későbbi elnök, Joe Biden benyújtott egy javaslatot az amerikai Kongresszusnak. Az akkor már évtizedek óta törvényhozóként tevékenykedő demokrata politikus NATO-beavatkozást akart kezdeményezni az afrikai országban zajló népirtás megállítása érdekében.

18 évvel később a népirtás veszélye megint egyre valóságosabbnak tűnik az ismét polgárháborúba süllyedt Szudánban.

Azonban ezúttal nincsenek nagyszabású demonstrációk a szenvedőkért, a celebek nem szólalnak fel értük, és politikusok sem kampányolnak a külső katonai beavatkozás mellett. A világ vezetői – csakúgy, mint a nyugati közvélemény – elfeledkezett Szudánról, így kezdi értekezését a Foreign Policy szerzője a legújabb szudáni válságról.

Kartúm 2023 áprilisában

Kartúm 2023 áprilisában

Fotó: Omer Erdem / Anadolu / Getty Images Hungary

Mi történik a térségben?

Szudánban jelenleg két fegyveres csoport, a hadsereg két különböző szárnya vív egymással véres harcokat az ország irányításáért. Az állam keleti felét ellenőrző hadsereg – azaz a Sudanese Armed Forces (SAF), és egy korábbi diktátor félkatonai szervezetéből alakult, majd a jelenlegi kormányerőkből kivált fegyveres csoport, a Rapid Support Forces, rövidítve RSF. Mellettük több kisebb csoport is küzd az ország irányításáért.

Egy év alatt már több tízezer ember vesztette életét a két fő rivális csoport összecsapásaiban, és nem kevesebb mint 9 millió civil kényszerült elhagyni az otthonát miattuk.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma mindkét harcoló felet háborús bűncselekmények elkövetésével vádolja, sőt az RSF esetében az amerikaiak arra a következtetésre jutottak, hogy a katonai csoport etnikai tisztogatásokat hajtott végre.

A humanitárius segélyszervezeteknél dolgozók arra figyelmeztetnek, hogy ha ez a trend folytatódik, és az afrikai országban tomboló erőszakra nem érkezik valamilyen nemzetközi válasz, elképzelhető, hogy Szudán összeomlik, és ismét egy brutális népirtás jöhet a több etnikumból álló, több vallású államban.

„Óriási figyelem hárul a gázai és ukrajnai krízisre. Ennek az energiának csak az 5 százaléka emberéletek tízezreit menthette volna meg Szudánban”

– nyilatkozta a régió szakértője, Alan Boswell, aki a konfliktus békés megoldásán dolgozó NGO-nál, a Nemzetközi Válságcsoportnál dolgozik.

Sosem volt béke

Szudán 1956-ban nyerte el függetlenségét az Egyesült Királyságtól, történelmét azóta politikai instabilitás, polgárháborúk és katonai puccsok – amiből eddig 15 volt – jellemezték. Az ország hatalmas, Dél-Szudán kiválása előtt akkora volt, mint az Európai Unió fele. Egy ekkora területen pedig nagyon nehéz kordában tartani a korlátolt erőforrásokért versengő, és egymást évszázadok óta gyűlölő etnikai és vallási csoportokat. A fő törésvonal az ország társadalmában az, hogy a fekete bőrű, nagyrészt keresztény és ősi afrikai vallásokat követők jóval szegényebbek, mint az iszlám vallást követő arab népcsoportok.

Ezen ellentétek mentén robbant ki az első polgárháború 1955-ben, még a függetlenség előtt, és 1972-ig tartott. A második polgárháború 1983-ban tört ki, részben azért, mert a kartúmi kormány erőszakkal iszlamizálni akarta az ország lakosságát. Ez a konfliktus 2005-ig tombolt, és az ezt lezáró békeegyezmény teremtette meg a dél-szudáni függetlenség alapjait – ugyanis délen nagyrészt keresztények és ősi, afrikai vallásokat követők élnek. A második polgárháború után 2011-ben Dél-Szudán népszavazáson kikiáltotta függetlenségét. Az új ország egyébként – a változatosság kedvéért – azóta már saját polgárháborújával küzd.

Ám Szudán déli felének elszakadása nem oldotta meg a problémákat. Északon is folytatódtak az etnikai és politikai konfliktusok, különösen Dárfúr régióban. A Spanyolország méretű területen még 2003-ban lázadás tört ki az akkori diktátor, al-Basír kormánya ellen. A konfliktus leverését az ország vezetője arab milíciáknak – félkatonai csoportoknak – szervezte ki, ők követték el a cikk elején említett népirtást, mintegy 400 ezer embert megölve. Egyébként a jelenlegi legnagyobb lázadó csoportot (a Rapid Support Forcest) ezekből a milíciákból szervezték át professzionális hadsereggé. Tehát az RSF igazából csak új néven és ütőképesebben folytatja azokat a szörnyűségeket, amiket 21 éve elkezdett, és ami még riasztóbb, hogy ezúttal már nem a kormány utasítására, hanem kormányzati ambíciókkal.

Aztán 2018-ban Szudán lakossága végre megelégelte az állandó instabilitást, és megkísérelt forradalmat végrehajtani, ez azonban kudarcba fulladt, ugyanis a hadsereg leverte a megmozdulásokat. Ennek ellenére egy évvel később az állami erőszakszervezetek vezetői mégis úgy döntöttek, hogy megdöntik al-Basír hatalmát, amivel sikerre vitték a forradalmat, és civil kormányt neveztek ki az ország élére. Mindenféle hatalmi harcok után azonban a hadsereg megint megpuccsolta a demokratikus intézmények kiépítésével megbízott kormányt. Később a szervezeten belül is konfliktusok alakultak ki, ami ismét véres polgárháborúhoz vezetett, itt tartunk jelenleg.

A jelenlegi hadi helyzet

Az ellenségeskedő csoportokat két olyan ember vezeti, akik nemrégiben még szövetségesei voltak egymásnak, és 2019-ben együttes erővel buktatták meg az országot 30 kaotikus éven keresztül kormányzó diktátort, Omar al-Basírt, hogy utat nyissanak a demokratikus átmenetnek.

Aztán hamar kiderült, hogy a két katona valójában csak Szudán vezetését szeretné megszerezni. Még mindig szövetségesként a SAF legfőbb tábornoka, Abd el-Fattáh el-Burhán, és az RSF vezetője, Mohamed Hamdan „Hemeti” Dagalo 2021-ben egy puccsal közösen magukhoz ragadták a hatalmat az átmeneti kormánytól. A két férfi és a hadsereg két különböző szárnya közötti feszültség viszont egyre fokozódott, és végül 2023 áprilisában háborúba torkollott.

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/06/03/afrika-szudan-polgarhaboru-nepirtas-egyesult-allamok-ensz-beavatkozas-konfliktus-valsag/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Ferenc pápa a mesterséges intelligenciáról egyeztetett a világ vezetőivel

A katolikus vezető helikopteren érkezett, majd amikor kiszállt „Még megvagyok, és látom, te is!” kiálltással …