Heteken belül közvetlen megállapodás születhet a tálib Afganisztán és Németország között az utóbbi államban élő afgánok visszatoloncolásáról. Az egyezménynek részét képezheti a berlini afgán nagykövetségen lobogó fekete-piros-zöld afgán trikolór lecserélése a fehér alapon az iszlám shahadát ábrázoló tálib lobogóra, melyet 2021 óta a trikolór helyett használ a tálib vezetés – állítják német sajtóértesülések, köztük a német közmédia, az ARD.
A német Bild még szeptember közepén írt arról, hogy az új német kormány közvetlenül tárgyal a tálibokkal, hogy tömeges kitoloncolást indíthasson Afganisztánba. Németország 2024 augusztusában 28 afgánt utasított ki, amikor a szociáldemokrata Olaf Scholz volt hatalmon, a Zöldekkel és a Liberálisokkal kötött koalíció élén. 2025 júliusában, Merz kancellárral a kormány megismételte a műveletet, és ezúttal már 81 afgánt küldtek vissza hazájába.
Mindkét visszatoloncolást Katar közvetítésével boltolták a felek. Németország és más nyugati államok ugyanis eddig nem álltak szóba a tálib rezsimmel, annak nőket elnyomó intézkedései miatt, és azért, hogy elkerüljék, hogy nemzetközi legitimációt adjanak a rendszernek.
Német katonák Afganisztánban, afgánok Németországban
Berlin és Kabul új keletű közeledése heves ellenérzéseket váltott ki a német hadsereg (Bundeswehr) és az országban élő, mintegy 400 ezres afgán közösség körében. A talibán több mint 20 éven keresztül Németország ellensége volt, amely NATO-országként katonákat is küldött az amerikai invázió, és az ezzel hatalomra jutott új kormány fenntartására, a tálibok elleni harcra. Wolf Gregis, a Bundeswehr korábban Afganisztánban szolgáló veteránja a közösségi médiában fakadt ki. Az afganisztáni háborúban bevetett német katonákról szóló könyv szerzője ezt írta:
Húsz éven át a parlament és a szövetségi kormány a Hindukusba küldött minket, hogy harcoljunk a tálibok ellen. Túl sok bajtársunk vesztette ott életét, az egészségét vagy a boldogságát. Nem fogjuk elfogadni, hogy a tálibok most itt ünnepeljék a győzelmüket
– reagált az afganisztáni háború német veteránja a talibán zászlóról szóló hírekre. Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg egy németországi afgán civil szervezet vezetője, Patoni Teichmann, aki szerint: „Nemcsak a zászlóról van szó, hanem arról is, hogy Németországban megjelenhet egy olyan szervezet, amelyet nemzetközi szinten terrorista csoportnak tartanak, amely elnyomja a nőket, szisztematikusan alkalmaz erőszakot és ami egy nemi alapú apartheid politikát folytat.” Teichmann az El Paísnak adott interjúban figyelmeztetett: Németország az emberi jogok hangja a nemzetközi színpadon, ha szóba állnak a tálibokkal, a többi nyugati ország is ezt teheti a jövőben.

Miért tárgyal Merz a tálibokkal?
Friedrich Merz és koalíciós partnerei úgy vélik, hogy a szélsőjobboldal visszaszorításához foglalkozniuk kell a társadalom egy részének aggályaival, és rendet kell tenniük a bevándorlási rendszerben. A kereszténydemokraták és a szociáldemokraták által aláírt kormánymegállapodás tartalmazta ezt az ígéretet is: „Kezdve a bűnözőkkel és a veszélyes személyekkel, ki fogjuk toloncolni az embereket Afganisztánba és Szíriába.”
A kancellár azóta igyekszik azt a képet mutatni a németeknek, hogy tényleg leszámol a kontrolláltalan bevándorlással, amelyet a múltban egyébként éppen az ő pártja – igaz, akkor még Angela Merkel vezetésével – szabadított Németországra. A mérsékelt jobboldali Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezére legutóbbi húzásával is feltehetőleg a szélsőjobboldali és bevándorlásellenes Alternative für Deutschland (AfD) vitorlájából próbálja kifogni a szelet, ez a párt jelenlegi mérések szerint október közepe óta (ismét) a legnépszerűbb az országban.
Németországban egyébként a Harmadik Birodalom bukása óta nem volt ilyen erős a szélsőjobb. A történelmi bűnökkel terhelt szélsőséges politikai irányzat azért tudott ennyire megerősödni, mert tíz évvel ezelőtt, a 2015-ös migrációs krízis idején Németország egyrészt humanitárius okokból, másrészt a munkaerőhiány megoldásaként megnyitotta határait a menedékkérők előtt, amivel egy sor probléma járt, amelyekről sokiág kizárólag csak ez a párt volt hajlandó beszélni.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!