2025. február 7., péntekMa Tódor napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 407,00 Ft | USD: 392,00 Ft | CHF: 434,00 Ft
2025.02.07. Tódor Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 407,00 Ft | USD: 392,00 Ft | CHF: 434,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Nem Trump, hanem a 200 éves Monroe-doktrína gyúrná egybe az USA-t Kanadával és Grönlanddal

Hirdetés

Nem Trump, hanem a 200 éves Monroe-doktrína gyúrná egybe az USA-t Kanadával és Grönlanddal

A Monroe-elv ezután hosszú évtizedekre feledésbe merült, és csak a XIX. század második felében vették elő, illetve Theodore Roosevelt elnök 1904-ben tett határozott utalást rá. Abban a beszédében gyakorlatilag meghirdette az Egyesült Államok nemzetközi csendőri szerepét – a bunkósbot-diplomáciát –, amely rendet tesz a nyugati féltekén minden olyan államban, ahol törvénytelenséget tapasztal, és ahol ezért valamely civilizált erő (értsd: valamilyen nagyhatalom) beavatkozására van szükség.

A doktrínával kapcsolatban az Index megkereste a téma szakértőjét, Magyarics Tamást. Az ELTE professor emeritusa utalt arra, hogy az amerikaiaknál már a XX. század elején is volt egyfajta érzékenység, amely azt jelentette, hogy mindig is nagyon ügyeltek a „hátsó udvarukra”, azaz a közép- és latin-amerikai térségre. A Panama-csatorna mindig is érzékeny pont volt, hiszen összeköttetést jelent a két óceán között, és stratégiailag is rendkívül fontos, amit végül 1977-ben Carter elnöksége alatt adtak vissza a panamaiaknak.

A kérdésre, hogy ha ez ilyen nagy jelentőséggel bírt mindig is, akkor miért kellett visszaadni, Magyarics Tamás elmondta, Carter úgy vélte, hogy a csatornára vonatkozó eredeti szerződésben foglaltak egy része már idejétmúlt volt. A szerződés alapján egyébként 1999. december 31-ig szólt volna az amerikaiak felügyeleti joga. 2000-től viszont az amerikaiak, úgymond, primus inter pares (első az egyenlők között) pozíciót harcoltak ki maguknak a Carter-féle 1977-es szerződésben. Ez azt jelentette, hogy szükség esetén az amerikai hadihajók áthaladása a csatornán elsőbbséget élvez minden más hajóval szemben.

Hirdetés

Miért akarja annyira a Panama-csatornát és Kanadát Donald Trump?

A professor emeritus szerint Panama volt az első állam Latin-Amerikában, amely csatlakozott a kínai Övezet és Út programhoz, amelynek keretében egy hongkongi cég a Panama-csatorna mindkét végén már bevásárolta magát kikötőkbe, és ezt az amerikaiak a kínai terjeszkedés veszélyes jeleként értékelik. Az már csak hab a tortán, hogy a kínaiak jelezték, ha szükséges, akkor készek építeni egy másik, alternatív csatornát Közép-Amerikában. 

1812-ben már volt egy háború Kanadáért az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között. Az akkori amerikai elnök meg akarta szerezni a félkontinensnyi országnak azt a részét, ahol most is a kanadaiak 95 százaléka él, hiszen az ország többi része szinte lakatlan. Ez nem jött össze. Magyarics Tamás szerint a kanadaiak nem akarnak az USA 51. tagállamává válni, a bedobott ötlettel Trump a kanadai kormányfő, Justin Trudeau amúgy is ingatag helyzetét igyekezett még inkább gyengíteni.

Magyarics Tamás 2024. november 5-én

Magyarics Tamás 2024. november 5-én

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Grönlandot már szintén többször megpróbálták megszerezni az amerikaiak az elmúlt 150 évben. Valóban egyértelmű […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2025/01/18/donald-trump-monroe-doktrina-usa-geopolitika-gronland-kanada-panama-magyarics-tamas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Összesen 85 iskola kapott bombafenyegetést Horvátországban

Mint megírtuk, Horvátországot is elérte a tömeges bombafenyegetés, az éjszaka országszerte több iskola kapott fenyegető …