Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ugyan június közepén megállapodás született Irán és az Egyesült Államok között, de egyik fél sem tartotta be az egyezséget, és a hónap utolsó napjaiban ismét erőszakhullám söpört végig a térségben. Fontos megjegyezni, hogy a megállapodás nem tekinthető végleges békekötésnek, hiszen a több pontból álló dokumentum rögzítette, hogy még számos kérdésben egyeztetnie kell a feleknek.
Amerikai szakértők szerint a Hormuzi-szorosban és a Perzsa-öbölben lezajlott összecsapásokat úgy lehet értelmezni, hogy a két fél tapogatózni próbál, meddig mehet el, miközben azt is vizsgálják, milyen lehetőségeket tudnak még kiharcolni a végleges megállapodás aláírása előtt. Hétfőn még arról számolt be a Trump-kormányzat egyik tisztviselője, hogy a következő napon Dohában egyeztetnek a tárgyaló felek. Az információt Donald Trump is megerősítette közösségi oldalán, ezzel szemben az irániak közölték, hogy erre a hétre nem terveznek semmilyen tárgyalást.
Az elmúlt napok eseményei viszont azzal a veszéllyel járnak, hogy ismét kiújulnak a harcok a Közel-Keleten, de globális következményeket is okozhatnak, mivel a Hormuzi-szoroson keresztül újraindult az olajszállítás. Ugyanakkor érthető, hogy Irán saját érdekeit kívánta védeni, bár a tankerekre kivetett tarifákkal a többi ország nem ért egyet, sőt Omán bejelentette, hogy ilyen intézkedést nem hoznak. Az Öbölben fekvő államok ellen indított rakétacsapások viszont azt jelzik, hogy Teherán megpróbál új erőviszonyokat kialakítani a régióban. Emellett politikai nyomást is akar gyakorolni Donald Trumpra, valamint megvizsgálják, meddig tart az amerikai elnök türelme.
Washington azonban nem engedhette meg, hogy Irán újra az ellenőrzése alá vonja a szoroson áthaladó hajóforgalmat. Ha ez megtörténne, az azt sugallná, hogy az Egyesült Államok vereséget szenvedett a háborúban. Ráadásul ez azt is eredményezné, hogy a perzsa állam képes lehet arra, hogy megbénítsa a világgazdaságot, és politikai nyomást gyakoroljon az Egyesült Államokra. Ezzel párhuzamosan pedig gyengülne az amerikai befolyás a térségben, amellyel elveszítenék a szövetségeseik bizalmát is.
Erőfitogtatás vagy komoly stratégia?
Irán fellépését megelőzte Marco Rubio amerikai külügyminiszter múlt heti, Perzsa-öbölben tett látogatása, amelynek keretében az Egyesült Államok és szövetségesei kiálltak a Hormuzi-szoroson át zajló szabad, feltétel nélküli és korlátozásmentes hajózás mellett, vagyis hogy Irán ne szedhessen az áthaladó hajóktól különféle díjakat. Az iráni akciók és az amerikai válaszcsapások azzal fenyegetnek, hogy új lendületet adnak a konfliktus kiújulásához, miközben Donald Trump a szombati ünnepségekre készül az Egyesült Államok alapításának 250. évfordulója miatt.
Az amerikai elnök vasárnap azzal fenyegetőzött, ha Irán folyamatosan megsérti a tűzszünetet, akkor az ország „megszűnik létezni”. Bár támogatói szerint ez a figyelmeztetés érte el, hogy Teherán visszakozzon, az irániak megtanulták a háború alatt, hogy nem kell komolyan venniük Donald Trump harcias retorikáját. Végül az elnök olyan lépésre szánta el magát, ami behódolásnak tűnhet, de korábban azzal érvelt, hogy nem akar a háború folytatásával még súlyosabb gazdasági visszaesést előidézni. Viszont az amerikai elnökről az is nyilvánvalóvá vált, hogy mennyire következetlen, ezért Irán nem mehet biztosra.
Az újraéleződő konfliktus mögött ugyanakkor húzódott egy olyan stratégiai megfontolás, amely ellentmond az eszkalációnak. Irán ugyanis rendkívüli előnyre tesz szert a megállapodásból, hiszen az Egyesült Államok a végleges egyezség megkötéséig felfüggesztett egyes szankciókat. Teherán pedig így ismét szállíthatja az olaját, amellyel megpróbálja talpra állítani megroppant gazdaságát.
A tengeri forgalom újraindulása közben hozzájárult a globális olajárak csökkenéséhez, ez pedig Donald Trump számára is különösen fontos, mivel népszerűségi mutatóit ezzel ismét feljebb tudja tornászni a félidős választásokig. Az átlagos amerikai benzinár vasárnap már 3,87 dollár volt gallononként, ugyan ez még mindig 30 százalékkal magasabb, mint a háború előtti ár, de jóval alacsonyabb, mint a május végi, 4,56 dolláros csúcs.
Komoly figyelmeztetést küldött Washington
Egy amerikai tisztviselő azonban vasárnap közölte, a Kuvaitban és Bahreinben lévő amerikai célpontok ellen indított iráni drónokat és rakétákat vagy megsemmisítették, vagy nem érték el céljukat. Az Egyesült Államok pedig iráni drón- és rakétatároló létesítményeket támadott a Hormuzi-szoros térségében.
Mike Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete már vasárnap arra figyelmeztetett, hogy az iráni agresszióra Donald Trump válaszcsapásokat indít. „Ha az iráni rezsim akár egy pillanatra is azt hiszi, hogy Trump elnök tétlenül nézi, ahogy Irán folytatja a nemzetközi hajózás vagy a támaszpontjaink elleni támadásokat anélkül, hogy válaszolna rá, akkor keservesen téved” – mondta Waltz a Fox News Sunday című műsorában.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!