Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Bár Trump elnök azt ígérte, hogy az iráni konfliktus négy héten belül befejeződik, Tárik Meszár Közel-Kelet kutató az Index Kibeszélő műsorában egyértelművé tette: az iráni haderő elég komoly ahhoz, hogy hossz abb távon ellenálljon, és a vezetők likvidálása sem fogja térdre kényszeríteni a 93 milliós országot.
Rakéták, drónok és egy végzetesen téves stratégia
Nehéz elképzelni, hogy négy hét alatt lezárul ez a konfliktust, bár az amerikai elnök és Izrael is 4-5 napot mondtak az elején. A valóság azonban ennél komorabb. Irán körülbelül még 2500 ballisztikus rakétával rendelkezik, amelyek hazai gyártását is fel tudja gyorsítani. Emellett proxyhálózata – a Hezbollah, a Hamász, az iraki milíciák és a jemeni húszik – korántsem szűnt meg, mint sokan hitték.
Amíg van pénz és ellátmány, ezek a szervezetek élni fognak, teljesen mindegy, hogy a vezetőjüket kilövik, vagy sem
– magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy Irakban folyamatosan csapódnak be rakéták: az amerikaiak lövik az Irán által támogatott milíciák bázisait, a milíciák pedig az amerikai támaszpontokat.
Terrorfenyegetés Európában: megnőhet az antiszemita támadások száma
Az iráni válasz nem fog csak a közel-keleti régióra korlátozódni. Európában is megnőt a terrorveszély, és elsősorban az iráni Forradalmi Gárdához köthető ügynökök szervezhetnek akciókat, akár amerikai nagykövetségek ellen.
Nemcsak az antiszemita, hanem az arabellenes támadások száma is megemelkednek Németországban és az Egyesült Királyságban. A konfliktus Európán kívül is komoly társadalmi feszültségeket szít.
Miért nem működik az a taktika, ha csak a vezetőt lövik ki?
Izrael az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt fektetett a militáns csoportok vezetőinek likvidálására. Leszedték a Hamász vezéreit – majd az újraválasztottakat is. Megtizedelték a Hezbollah vezetését, és a hétvégén végeztek Ali Hámeneijel, az iráni legfelsőbb vezetővel. Ez a taktika azonban nem fog működni Iránban – tette hozzá a szakértő, mert ez egy 93 milliós ország, ahol még mindig működik a mindent ellenőrző államapparátus.
Hámenei megölése csak zavarokat okozott, de az ellenállás folytatódik. Előbb utóbb pedig új vezetőt fognak választani.
A szakértő szerint csak kétféleképpen lehet megdönteni a rendszert: vagy a nép fellázad, vagy szárazföldi, megszálló csapatok vonulnak be, pusztán légicsapásokkal ez nem fog működni.
Még működnek az erőszakszervezetek
Az iráni rezsim két fő pillére a civil lakosság kordában tartásában az Iszlám Forradalmi Gárda és a Baszidzs, utóbbit talán a Magyarországon egykor működött munkásőrséghez lehetne hasonlítani. Egy félkatonai szervezetről van szó, amely önkéntes alapon szerveződik, és zömében rendszerhű hívőkből áll.
A rezsim leginkább a Forradalmi Gárdára támaszkodik, a lakossági lázadásokat is velük tiporták el. A szakértő emlékeztetett a tavaly december végén kitört tüntetéshullámra, amely több ezer áldozatot követelt. Ami pedig az utcára vitte a tömegeket, az a nők jogainak korlátozása, az általános elnyomás, a növekvő munkanélküliség és a pénz elértéktelenedése volt, egyszerűen a napi megélhetést látják sokan ellehetetlenülni.
Hámenei után ki lesz az új legfelsőbb vezető?
Ali Hámenei halálával rövid politikai űr keletkezett. Az utódlás folyamata különleges: egy 88 tagú szakértői gyűlés – vallástudósokból és klerikusokból álló testület – fogja megválasztani az új vezetőt. Ez a testület korábban csak egyszer ült össze, egészen pontosan 1989-ben, amikor megválasztották Hámeneit.
Öt komolyabb jelöltről tudunk:
- Mojtaba Hámenei, a legfelsőbb vezető második fia, aki ezer szálon kötődik a Forradalmi Gárdához,
- Khomeini nagyajatollah unokája, egy hitszónok az ötvenes éveiben,
- Hasszán Roháni, a korábbi köztársasági elnök,
- Alireza Arafi, Ali Hámenei közeli bizalmasa,
- Mohamed Mirbageri, egy keményvonalas hitszónok, egyébként őt tartják a legesélyesebbnek.
Jöhet-e nyugatbarát kormány Iránban?
Az Egyesült Államok nyilván azt szeretné, hogy egy nyugatbarát vezetés legyen vegye át a hatlamt, azonban a valóság ennél bonyolultabb – mondta Tárik Meszár, aki szerint ha nem esik szét az iráni rendszer, nehezen fognak bárkit is odatenni kívülről. Ott van ifjabb Reza Pahlavi, az egykori sah fia, aki az Egyesült Államokban él és aktívan vállalja az ellenzéki szerepét, viszont a szakértő szerint nem biztos, hogy támogatottsága túl nagy a lakosság körében.
Ez a helyzet más, mint ami 1979-ben történt. Akkor az elűzött vallási vezetők párizsi száműzetésükben hoztak létre egy árnyékkormányt, amely a a sahot elűző forradalom közepette vette át az irányítást Teheránban. Most nincs ilyen szerveződés Iránon kívül.
A Hormuzi-szoros: veszélyben a világ olajszállításának ötöde
Bár az Iráni Forradalmi Gárda hivatalosan nem zárta le a Hormuzi-szorost, azonban veszélyessé nyilvánította ott a hajózást, amit azzal nyomatékosítottak, hogy dróncsapás ért egy tankert.
Ez még súlyos problémákat okozhat – figyelmeztetett Tárik Meszár, mert bár az amerikai hadsereg ugyan kilőtt 11 iráni hadihajót, viszont a hajózási útvonalon nem állt helyre a rend. A Hormuzi-szoroson bonyolódik a globális kőolajszállítás 20 százaléka.
A konfliktus kirobbanását követő órákban a Brent típusú olaj ára már 13 százalékkal drágult, és szakértők hordónként 100 dollár feletti árakat jósoltak. Az infláció megugrásával és a szállítási költségek növekedésével ezt pedig a kisembereket is megérzik majd, és nemcsak a Közel-Keleten, hanem akár Európában is.
Formálódó arab összefogás?
Iráni rakéták csapódtak be olyan környező országok területére – Izraelbe, Bahreinbe, Katarba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Kuvaitba, Jordániába és Szaúd-Arábiába –, amelyek amerikai katonai bázisoknak adnak otthont. Éppen az iráni […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2026/03/03/kibeszelo-iran-usa-izrael-tamadas-haboru-siita-forradalmi-garda/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!