Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Világbank április végén közzétett, „Reformok felgyorsítása a növekedés érdekében” című jelentése szerint Laosz reál bruttó hazai termékének növekedése „az elhúzódó makrogazdasági instabilitás miatt” idén 4 százalék lesz. Természetesen eltérő narratívákba ágyazva, de az ezen instabilitáshoz köthető hírek évek óta meghatározzák az országon belüli és az országról szóló híradásokat.
A kip leértékelődése, a magas infláció, a közfinanszírozás csökkenése, a fogyasztás és a háztartások vásárlóerejének csökkenése, a bűnözés vagy a fiatal munkaerő elvándorlása ugyanis a kevéssé átlátható állami adatszolgáltatás mellett is minden laoszi számára mindennap érzékelhető problémák. Olyan strukturális kihívásokra visszavezethető problémák, melyek ellehetetlenítik a válság kinövéséhez szükséges bővülési ütem elérését a jelenben és középtávon is.
Laosz Délkelet-Ázsia egyik legszegényebb és legkevésbé fejlett országa. Az állam által dominált, erősen importfüggő, a közepes jövedelmű fejlődő országok alsó kategóriájába besorolt ország fizikai infrastruktúrája elmaradott, munkaereje nagyrészt képzetlen. Az adózási környezete kedvező a külföldi tőke számára, de a világgazdasági integráltsága és a diverzifikáltsága, a munkahelyteremtő képessége, illetve a belföldi üzleti bizalom alacsony szintű; a jövedelmi egyenlőtlenségek és a korrupció pedig magas. A Világbank mutatói szerint Laosz kormányzati hatékonysága 2012 óta alig javult, a szabályozás minősége romlott, a jogállamiság szintje pedig stagnál. Mindezen tényezők hozzájárulnak az infláció növelésén és a valuta gyengítésén keresztül a pénzügyi és makroökonómiai krízishez, ösztönözve a feketekereskedelmet és visszafogva az állami bevételeket.
Kínai hitelekből finanszírozott túlélés
A fő problémát az elmaradó állami bevételek mellett felhalmozódott külső adósság fenntarthatatlansága jelenti. Az adósság a kommunista államhatalom jelentős, magas költségű, külföldi, főként kínai hitelekből finanszírozott infrastrukturális és energiaprojektek iránti elköteleződéséből ered, amelyhez az elit elragadtatása és a kliensrendszer társul. A projektek hivatalos célja az ország szárazföldi elzártságát szárazföldi összeköttetéssé fejleszteni.
A teljes állami és államilag garantált adósság 2023 végén megközelítőleg a laoszi GDP mintegy 125 százalékának felelt meg. A magas infláció és a valuta további gyengülése okozta, egymással összefüggő problémák pedig egyre kilátástalanabbá teszik a törlesztést, hiszen az éves kormányzati kiadásoknak már most a 44 százalékát a kamatok visszafizetésére fordítják. Laosz adósságválságát súlyosbítja – összefüggésben az államapparátus hozzá nem értésével – az energia- és infrastrukturális ágazatokban tapasztalható eltéréssorozat. Az adósságtörlesztések időzítése és a vízenergia- és az infrastrukturális bevételek előre jelzett kezdete között időbeli eltérések mutatkoznak. A hazai energiapiacot megcélzó új, nagy gátépítési projektek elhelyezkedése és a terhelésközpontokba történő energiaelosztást szolgáló, hiányos átviteli hálózati infrastruktúra közötti gondok pedig térbeliek.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/05/19/laosz-gazdasag-nehezsegek-politika/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!